A normális feletti 40°C-os szélsőségek: mi okoz „rendkívüli” felmelegedést a sarki régiókban?
Az antarktiszi és az északi-sarkvidéki hőmérsékletek sokkolták a kutatókat. Mennyire szokatlanok? Milyen következményekkel járnak?
A tudósokat megdöbbentette az elmúlt napokban az Antarktiszon és az Északi-sarkvidéken tapasztalható magas hőmérséklet, az egyik antarktiszi állomás által mért adat több mint 40 fokkal meghaladta a szezonális normákat.
Az elmúlt napokban az Antarktiszon és az Északi-sarkon is szokatlanul magas hőmérséklet sokkolta a kutatókat, akik arra figyelmeztetnek, hogy a klímaválság következtében egyre gyakoribbak lesznek a szélsőségek.
Az Antarktiszi-fennsíkon magasan fekvő Concordia állomáson -11,8 Celsius-fokot mértek pénteken (2022. március 18.), ami több mint 40 fokkal melegebb az évszakos normáknál. A Vostok állomáson -17,7 fokos hőmérsékletet regisztráltak, ami 15 fokkal döntött rekordot.
Ugyanakkor az északi pólus közelében lévő egyes állomásokon a hőmérséklet 30°C-kal a normál feletti hőmérsékletet érte el, Norvégiában rekordokat döntöttek meg, Grönlandon és az oroszországi Ferenc József-föld szigetcsoporton pedig szokatlanul meleg hőmérsékletet regisztráltak.
Az Associated Press jelentése szerint az antarktiszi kontinens egésze pénteken körülbelül 4,8 fokkal volt melegebb az 1979 és 2000 közötti alaphőmérséklethez képest. Ugyanezen a napon az Északi-sarkvidék egésze 3,3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1979-2000 közötti időszak átlaga.
Mi okozza a magas hőmérsékletet?
„Mindkét időjárási esemény a hő és a nedvesség pólusok irányába történő közlekedésével kapcsolatos,” mondta Dr. Zachary Labe, a Colorado Állami Egyetem klímakutatója a Twitteren.
Alex Sen Gupta, a sydney-i University of New South Wales egyetemi docense szerint az Ausztráliából érkező erős szél hozzájárul a szokatlan hőmérséklethez az Antarktiszon.
„Erős időjárási rendszerek kombinációja volt a Déli-óceán felett Ausztrália déli részéig, amelyek egymáshoz igazodva nagyon erős, a sark felé irányuló szelet hoztak létre Ausztráliától az Antarktisz keleti részéig.”
Julie Arblaster professzor, a Monash University éghajlatkutatója szerint egy légköri folyó is jelentős mértékben hozzájárult a magas hőmérséklethez az Antarktisz keleti részén.
„Ezek a légköri folyók a levegőben lévő nedvességet szállító áramlatok, amelyek meleg és nedves levegőt hoznak bizonyos helyekre, és az Antarktisz feletti régióban volt egy igazán jelentős ilyen folyó.”
A nedves levegő hőt zárt be a kontinens felett, ami a meleg felszíni hőmérsékletet eredményezi.
A rendkívül intenzív légköri folyó továbbra is pumpálja és szórja szét a nedvességet a kelet-antarktiszi fennsíkon.
„Jelenleg az eddigi legalacsonyabb tengeri jég kiterjedés figyelhető meg az Antarktiszon,” mondta Arblaster. „Az Antarktisz körüli tengeri jég nagy része helyén, amely normális esetben a kontinens közelében lenne, ma már óceán van. Nagyon érdekes lenne megérteni, hogy van-e összefüggés az antarktiszi tengeri jég alacsony kiterjedése és a meleg hőmérséklet között.
Mennyire szokatlanok az ilyen hőmérsékletek?
Az Antarktisz keleti részén tapasztalható magas hőmérséklet „rendkívüli esemény” volt – mondta Arblaster. „Ezek 15 és 40 fok közötti hőmérsékleti anomáliák.”
Gupta elmondta: „Úgy tűnik, az Antarktisz keleti részének nagy része elérte a 20 C-kal magasabb hőmérsékletet a normálisnál. A felmelegedés március 15-én kezdődött, és még mindig tart.”
Matt King professzor, az Ausztráliai Antarktiszi Tudományok Kiválósági Központjának vezetője szerint a hosszú távú hőmérsékleti mérések hiánya megnehezíti a hőhullám történelmi kontextusba helyezését.
„A pontos hőmérsékleti mérések közül az első az 1950-es évek végén kezdődik, ezért nagyon nehéz kitalálni, hogy mi figyelemre méltó és mi nem,” mondta King. Figyelmeztetett azonban, hogy az éghajlati válság hatása azt jelenti, hogy az ilyen események „a jövőbe tekintenek”. Minden gyanú szerint, attól függően, hogy mit kezdünk a szén-dioxid-kibocsátásunkkal, sokkal gyakrabban láthatunk ilyen típusú hőmérsékleteket.”
Az Északi-sarkvidéken a hőmérséklet közel 1 C-kal emelkedett az elmúlt évtizedben, Észak-Szibériában és a kanadai sarkvidéken háromszor gyorsabban melegszik fel, mint a világ többi részén. A 2020-as északi félteke nyarán 38 C fokos rekordhőmérsékletet regisztráltak az orosz sarkvidéken egy sarkvidéki hőhullám idején.
Mik a következmények?
„Ez az időjárási esemény a jégtáblák feletti légkör felmelegedésének példája,” mondta Andrew Mackintosh professzor, a Monash University földdel, légkörrel és környezettel foglalkozó iskolájának vezetője.
Az Antarktiszon a hőségnek „meglehetősen hosszú ideig kell fennmaradnia ahhoz, hogy jelentős változást hozzon,” mondta. A fő probléma a jégtáblák gyengülése, amik a jégtakarók óceán felett lebegő meghosszabbításai. Fontos szerepet játszanak a szárazföldi jég megtartásában.
„Ha egyszer elveszítjük a jégtáblákat, a szárazföld belsejében lévő jég gyorsabban áramlik ki… az óceánba kerül, és a tengerszint emelkedését okozza,” mondta Mackintosh.
King egyetértett azzal, hogy az elmúlt napokban a felszín olvadásának és a hólágyulásnak a jelei mutatkoztak az Antarktisz keleti partvidékén. „Bizonyos szempontból az Antarktisz jövője úgy fog kinézni, mint az Északi-sarkvidék jövője, ahol az elmúlt 50 évben több fokos felmelegedés volt tapasztalható,” mondta.
Az északi-sarkvidéki tengeri jég jelentősen fogyatkozott ebben a hónapban Svalbardon, ahol rendellenesen magas hőmérséklet volt.
Tavaly a kutatók azt találták, hogy a tengeri jég az Északi-sark nagy részén kétszer olyan gyorsan vékonyodik el, mint korábban gondolták. A kanadai sarkvidék utolsó teljesen sértetlen jégtakarója 2020-ban omlott össze a hőmérséklet emelkedése következtében.
A jég olvadása egy ördögi kört eredményez: nagyobb területet ad át a sötétebb színű víznek, ami fokozottabban nyeli el a nap energiáját, mint a világos színű jég, így további felmelegedést okoz.
Szöveg forrása: theguardian.com
Képek forrása: theguardian.com; Twitter
(Itt oktatási célból szerepelnek.)