Alison Valsamis, amerikai haj stylist készíti az alábbi rózsa fonatokat. Egyéb érdekes és szép női fonatok láthatók instagramján. Azt is bemutatja, hogyan készül a hajfonás ezen a videón.









(Forrás: boredpanda.com)
(A képek forrása: boredpanda.com)

A legkülönfélébb politikai ideológiákat generálja a következő weboldal: a politikai ideológia generátor. Egyszerre mulatságos, és egyszerre szomorú. Egyszerre izgalmas, és könnyen megunható. Egyszerre jó és rossz akár egyazon generált ideológián belül. A politikai ideológiák széles palettáját mutatja be, ám a résztulajdonságokat randomizáltan kreálja.


(A kép forrása: knowyourmeme.com)

Muladi Brigitta


„A képek mágikus ereje a síkszerűségükben rejlik, és a bennük lévő dialektikát, a rájuk jellemző ellentmondásosságot ennek a mágiának a fényében kell látnunk.” Flusserl

Péter Ágnes Munkácsy-díjas képzőművész, főiskolai docens szobrászi tevékenysége mellett aktív szervező, a Symposion Alapítvány és több társaság alapítója, az ECA (Európai Művészek Tanácsa) volt vezetőségi tagja, és évek óta művészetpedagógiával is foglalkozik. Második lakóhelyén, a Velencei-tónál kilenc éve szervez művésztelepet Nemzetközi Velencei-tavi Symposion címmel, amelynek nem titkolt célja a térség fejlesztése közös tervezésekkel, ötletekkel, mind a vizuális, mind a turisztikai vonzerő növelése felől. A Symposionon informatikusokkal, építészekkel, különböző egyetemek művészeti karainak mestereivel, a tájjal dolgozó diákjaikkal, installációkat, printeket, videókat készítő szobrászokkal, képzőművészekkel, írókkal, zeneszerzővel dolgoztak együtt. Az itt folytatott munka nemzetközi, szakmaközi, többgenerációs és egyetemközi. A Symposion résztvevői alkotásaikkal nyomást gyakorolnak a régió szervezőire azzal az üzenettel, hogy tekintsék továbbra is fontosnak a képzőművészeti programokat, az eredményeket. Legyen ez a gyönyörű rekreációs térség, kreációra alapozva, ALKOTÓ PART. Interjúnkat művészeti módszereiről, pedagógiai elképzeléseiről, gyakorlatáról a pécsi M21-ben rendezett (retrospektív) kiállításán készítettük.



Péter Ágnes: Egység 01

A munkáid nagy része az elmúlt években egy fő tematika köré rendeződtek, ami számodra a kör és az ellipszis viszonya, különbsége, a két geometriai alakzat filozófiai jelentése, szimbolikus tartalma. A művészettörténet korábban is szolgált már a kör és az ellipszis különbségének markáns felvetésével, amikor a barokk építészetben a reneszánsznak a kör és a centralitás mindenhatósága helyébe az ellipszis és a több nézőpontú ábrázolás lépett. Mit jelent neked az ellipszis?

Péter Ágnes: A kör akkor kör, ha középpontja pont szemben van előttünk… Akkor maga a fénylő nap. Az ellipszis lehet a kör levetülése is vagy egy pálya rajza, de kétfókuszú. A két fókuszpont között ott feszül egy vonal, A és B között létrejön egy potenciális, feszültséggel teli tér. A változás áttol egy másik síkra. Ebben a folyamatban óriási erő van. Amikor Angyalföldön egy református templom hatalmas terének az átépítésére, berendezésére kaptam felkérést, meg kellett találnom az értelmét a tér minden egyes pontjának. A térben lezajló belső folyamatot és a hierarchiát követve, az Úr asztala, ami általában kör alakú (az ég is kör) itt mégis ellipszis alakú lett, két fókuszponttal. Ez indított el bennem egy több évre szóló kérdés-sorozatot. Ha magamban kitágítom a teret, egyre tágabbra, figyelmemet nem kerülheti el, hogy a Föld körül keringő Hold pályája sem kör. Az egyik gyújtópontjában van a Föld, no de mi van a másikban? Az európai filozófia történetében csak egy igazság létezik, a „vagy, vagy” igazsága, a keletei filozófia ismeri az „is, is” igazságát. A külső és a belső világunk gazdagságát hogyan rendezzük össze működő rendszerré, vagyis „egy-ség” be. A valóságos fókusz és a virtuális párja közötti viszony hatalmas energiákat rejt…



Péter Ágnes: Utolsó kapu, részlet, 2010, vas, csiszolt acél, 35 x 50 x 100 cm

Ezek szerint ezt a művészeti kérdést teljesen a sajátodnak érzed. Hogyan definiálnád a módszeredet, amit a work-shopokon és pedagógusként alkalmazol?

P. Á.: Szobrászként nekem a tér, a térben levés, annak az érzékelése fontos. Ha foglalkozom valamivel, akkor maga a viszonyrendszer izgat, hol vagyok, hogy áll az épület, a város… tudatosan – a „benne levés” indítja meg bennem a gondolatokat. Mi az, ami ott van, és mi az, ami hiányzik… A következő nemzedéknek, generációnak, „a térben levéssel” lesznek feladatai – tudatosan, hogy erre hogyan látnak rá, hogyan harcolnak ők ebben a sokdimenziós térben. A számítógépes gyerekjátékok is erre edzenek. De azt látom, hogy az imaginárius és egyben valóságos térből nem merünk elmozdulni, félünk az ismeretlen terepen. Úgy viselkedünk, mintha csak egy-egy jól bevált sík és irány létezne. Miért is tanulnak a gyerekek művészetet – a művészet gyakorlása, egyúttal kihívás, életmód is – mert modellezi azt a helyzetet, hogy helyesen érzékelj valamit, indulj el egy ismeretlen úton – ismerd meg, ragadd meg, éljél vele, használd, változz – ők bátran, más utakon indulhatnak el, mint azok, akik ebből kimaradnak.

Hogyan kezded el velük a munkát? Lételméleti kérdéseket feszegetsz. Nem könnyű visszatérni a szokások, beidegződések rendszeréből a „fehér lap”-hoz.

P. Á.: A „fehér lap” is az egyik fókuszpont, a kivetítés helye: megint itt az ellipszis. Amikor elkezdek dolgozni egy csoporttal, az alapokat kell tisztázni. Mik a vizuális nyelv alapelemei? Honnan indul egy pont, és hova érkezik meg? Annak ugyanis nincs vége a papíron. Alakuljon ki a kapcsolat alkotó és néző között. Egy kép felületén mindennek helyi értéke van – írja Flusser A fotográfia filozófiájában. Máltán részt vettem egy konferencián, az Európai Művészek tanácsának voltam egy ideig vezetőségi tagja. Ott találkoztam Edward de Bono agykutatóval, (Máltán született) a laterális (párhuzamos) gondolkodásnak az atyja. Egy különleges érvelési technikát hozott létre, a kreativitás módszertanát, ami a Symposion-módszerre hasonlít. Abból indul ki, hogy A-ból B-be nem csak egy úton lehet eljutni, vagyis hogyan lehet valamit újat létrehozni. Bono úgy hívja ezt a módszert, hogy „hat színes kalap” – minden szín alatt a gondolkodásnak csak egyik módját lehet gyakorolni. Ha a fejünkön ott a kék, akkor a keretekkel, a folyamattal foglalkozunk, ha a fehér, akkor csak tényeket sorolunk fel, ha a sárga, csak az előnyöket tárgyaljuk, ha a piros, akkor csak az érzésekről beszélünk, ha fekete a kalap, akkor csak a nehézségeket vesszük sorba, kritizálhatunk – ezt az érvelést szoktuk magunktól csinálni, de ez csak visszafog, viszont ha a zöld van a fejünkön, akkor ötletelhetünk, jöhetnek a legképtelenebb javaslatok. A tervezéshez nem az kell, hogy azt csinálja az ember, amit megszokott, hanem hogy egy teljesen új nézőpontot lásson meg. Ha valamiért nem tudok A-ból B-be eljutni, akkor jön az újratervezés, és akkor egészen másképpen láthatom az addigi utamat. A gazdaságban sok pénzt nyernek a módszerével: már több tréningvezetőnél is láttam, hogy használják. A logika, tudjuk, csak visszafelé működik. A kreativitás iránya az új irány. Ha egy csoporttal dolgozom, fontos, hogy a megoldásra váró feladatban feltétlenül legyen nekem is valami új, így lesz a kutatás izgalma közös.



Péter Ágnes: Kék homok, Tér Idő Génjelek

Amikor alkotsz, te is alkalmazod azt, amit a diákjaidnak tanítasz? Tervezel és megvalósítasz, akkor is, ha nem konkrétan a tervezés a feladat, vagy az alkotás inkább automatikusan alakul?

P. Á.: A módszer nem ilyen egyszerű. A kiállítás elején lévő régebbi rajzaim, firkálások, erős és motorikus mozgással indítják el a belemerülés folyamatát. Az ösztönös és a tudatos lépések váltják egymást építő, romboló, újraépítő fordulatokkal addig, amíg a belső kép feléled…

Amit elmondtál eddig az egy megfontolt, átgondolt alkotóról tanúskodik. A formák a szobraidon azonban nagyfokú nyugtalanságot fejeznek ki, csipkézett, gyötört szélekkel, örvénylenek a fém vagy papír felületekre rajzolt formák. A fotók azok, amik letisztultak, nyugalmat fejeznek ki – ez tudatos, vagy a két médium így hat rád?
P. Á.: A szobrokban állandóan ütköztetem a tiszta, az éles, a fényes és a rozsdás anyagokat, a kemény és a lágy formákat, olyan ez, mint a természet maga. Az egyik acél mintázat pl. kifejezetten táj mintázatú. A fotókban is ott vannak ezek az feszültséggel teli elemek, van kontraszt a nád és a fénygyűrű között.



Péter Ágnes: Ellipszis 06


Péter Ágnes: Erőtér 1.



Péter Ágnes: Erőtér 2.



Péter Ágnes: Erőtér 3.

Szerző: Alexandra Pechman


Wakandában, a Marvel Fekete párducának fiktív afrikai utópiájában, T’Challa király az uralkodó, de valójában a nők kormányozzák a királyságot. Ők a gyógyítók, a tudósok és a harcosok ezen a high-tech rejtekhelyen – olykor mindhárom szerepben egyszerre tűnnek fel. És ezalatt a színész gárdában erőben bővelkedő színésznők sorakoznak, mint Angela Basset, Danai Gurira és Lupita N’yongo, az újonc Letitia Wright erőteljes és meglepő benyomást kelt T’Challa húgaként, Shuri hercegnő szerepében. „Próbálom oda helyezni magam, ahol a jó történések vannak,” mondja szabatosan Wright.


A 24 éves színésznőnek, aki Guyanában, Dél-Amerikában született, és Londonban nőtt föl, biztos szeme van a szakmához: kitörő éve van részben a sci-fi projektekben, mint a Fekete tükör és Steven Spielberg soron következő epikus fantazijában, a Ready Player Oneban. A presztízs fantazi projektek felé irányuló gravitációja nem véletlen. Csakugyan, Wrightot gyorsan megjegyezhettük független filmekben, mint a Junoban vagy a Patkányfogóban, Lynne Ramsay első előadásában, mint amik népszerűségre tettek szert. „A sci-fiben találom meg a jó történeteket, tényleg,” mondja Wright ebben a pillanatban.



Letitia Wright mint Shuri, tudós módban.


A közönség tisztán egyetért: a Fekete párduc a jegyelővételi számok eddigi rekordjait szétzúzta, és úgy került a mérlegre, mint a Marvel következő átütő erejű franchiseja, ráadásul még a bemutató előtt. Azzal, hogy Wright a film sztárja lett, egy okos, elbűvölő tudóst játszik, aki épp annyira képes arra, hogy fegyvert fogjon, mint amennyire éles eszű, ahhoz, hogy a bátyja lelkére kösse a vibránium komolyságát, a király és címszereplő Fekete párducnak (Chadwick Boseman). Wrightot számtalanszor említik úgy, mint a jelentek kiemelkedő alakját – akkor is, ha úgy nyilatkozik, „Nem igazán akarok híres lenni.”

A meggondoltan és csöndesen beszélő Wright azt vallja, hogy olyan színésznők rajongója, mint Naomie Harris és Viola Davis, az ő útmutatása és az, hogy „minden alkalommal csak úgy elmondja az igazat.” Wright még emlékszik a közösség érzésére, melyet Guyanában felnőve tapasztalt, de akkor döntötte el, hogy játszani fog, amikor Londonba költözött. Miután megnézte a Betűvető c. filmet, elhatározást érzett, hogy erre a hajóra kell felszállnia. „Olyan sztorikat akartam elmesélni, mint az volt,” emlékezik vissza Wright.

Azt akartam, hogy egy ilyen fura kamera dolog készítsen rólam felvételt.” Tinédzserként gyorsan tévéműsorokban landolt, mint a kultikus brit komédia, a Cucumber és a társa, a Banana, csak úgy, mint egy sztár szerepben, a 2015-ös filmben, az Urban Hymnben. A sikerrel való korai barátkozása után, mindazonáltal, Wright szereplésében szünet következett, éppen akkor, mikor kilépett a tinédzser éveiből. „Sokkal inkább a játszás megszállottja voltam, ez lett az én világom,” magyarázza most. „Ez lett az, amitől boldog voltam.” A hit és a kötelességtudás azonban véglegesen az élete centrumába került. „Azt mondtam, ’Oké Jézus, próbára teszlek,’ és az óta még vissza se néztem,” mondja. „Igazából nem gondolnám, hogy vallásos vagyok. Úgy érzem inkább, hogy ez valami kapcsolat,” teszi hozzá nevetve. „És ha valaki ezt furának találná, az is oké.”

Hasznos képesség, ha valaki képes megalapoznia magát, mint feltörő tehetséget, nem kevésbé akkor, ha azt egy bombasikerű Marvel alakításban teszi. „A Fekete párduccal olyan volt, mintha csak rákerülnél az étlapra, őrült időbeosztásban dolgozni, és mégis mindig a legjobbat vinni az asztalhoz,” emlékezik Wright. Megjegyzi még, hogy a Ready Player One forgatásakor, melyben éppen a Fekete párduc előtt volt benne nyakig, betekintést nyert abba, milyen egy nagy büdzséjű produkció intenzitása – és hogy micsoda szerénység jellemző a nagyokra. Emlékszik arra, mikor Steven Spielberggel először találkozott személyesen: „Még mindig alázattal közeledik mindenkihez, akit nem ismer, és azt mondja, ’Hello, a nevem Steven,’” mondja Wright. „És az a pillanat volt nekem a ’No Para’ elérkezése.”



Mint Shuri, harcos hercegnő módban.

(Forrás: wmagazine.com, itt oktatási célból szerepel a szöveg.)
(A képek forrása: wmagazine.com)

Nézd csak ki tervezte a széket próbababa lábakkal: Pharrell Williams!


Az első galéria kiállításán Pharrell Williams vibráló színű és sima felszínű bútorokat készített. Az egyik szék egy férfi és egy nő lábaival egy szexuális érintkezést idéz meg.

A széket négy különböző színben gyártják, az üléshez választható bőr, borjúbőr vagy velúr. Ezzel a székkel Pharrell Williams szórakoztató módon bánik a bútor klasszikusokkal, és a stílusról alkotott saját víziójával, intenzív színekkel és érzéki anyaggal ruházza fel őket.

Ha inspirál téged az ötlet, hogy megalkosd saját bútorodat, melyhez próbababák lábait használnád, nézz utána, hol kapható ez az anyag!



(A szöveg forrása: blog.mannequinmadness.com, itt oktatási célból szerepel a szöveg.)
(A képek forrása: mywebroom.com, blog.mannequinmadness.com)

1970-BEN KEZDŐDÖTT

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek
a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.




1990-BEN VILÁGMOZGALOMMÁ VÁLT

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.






MAGYARORSZÁG AZ ELSŐK KÖZÖTT CSATLAKOZOTT

A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.

A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.

Az alapítvány a szemléletformálás érdekében évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők környezeti témájú könyveit jelenteti meg. Könyveink közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főiskolákon. Az alapítvány eddig több mint 50 könyvet, ismertető füzetet és négy társasjátékot jelentetett meg, többek között 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.


AZ ELSŐ 10 ÉV

A világméretű Föld napja mozgalom 2000-ben volt 30 éves, a magyarországi Föld Napja Alapítvány pedig 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elindítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000-ben még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz, és hívja fel a figyelmet a Föld napján, április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz. Természetesen összefogva több civil szervezettel.


20 ÉV UTÁN IS EGYÜTT

A magyarországi Föld napja mozgalom 2010-ben volt 20 éves. És bár sokat tettünk az elmúlt húsz évben környezetünk fontosságának tudatosítása érdekében, de nem eleget. Már van szelektív hulladékgyűjtés, vásárolhatunk környezetbarát termékeket, körbeért két tavunk körül is a kerékpárút, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, de még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autózás, az energiapazarlás, általában a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.

És ez a változás nem a távoli jövő eseménye. Az éghajlatváltozás már itt van. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, és a felmelegedés üteme az utóbbi 10 évben fokozódott. Tennünk kell, tegyünk ellene együtt, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 Celsius-fokos globális felmelegedést.

Cselekednünk kell, és ebben a Föld Napja Alapítvány is aktívan részt vállal ugyanúgy, ahogyan 20 éven át tette ezt. Vigyázzunk Földünkre, jövőnkre, és tartsuk 2 Celsius-fok alatt a felmelegedést. Figyelje programjainkat és csatlakozzon. Cselekedjünk együtt!


40 ÉVES A VILÁGMÉRETŰ MEGMOZDULÁS

A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák "az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek".


25. - 45. ÉVFORDULÓK ÉVE

2015-ben ünnepli 25. évfordulóját a magyarországi Föld napja mozgalom, és ez a 45. évfodulója a Föld napja világmozgalomnak. Sokat tettünk, de nem eleget - ezért is volt 2014 az eddigi legmelegebb év a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta.

Nincs idő tovább halogatni a cselekvést. 2100-ig szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz) az IPCC legújabb jelentése szerint, ha el akarjuk kerülni az 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. 2015 december - esély a közös cselekvésre, ekkor lesz Párizsban a 196 országot érintő ENSZ-klímakonferencia. Az utolsó esély arra, hogy a világ vezetői a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás problémájára.

Egyetlen nap kevés... Hiába cselekszik ma már több mint egymilliárd ember 192 országban egy napon, a Föld napján a környezetért, élhető jövőnkért. Egyetlen nap kevés. 2015. április 22-től legyen minden héten Föld napja. Rajtad a sor, a változás Te magad légy.

Az Earth Future Utopia nevű boltban remek ruházati és lakás dekor tárgyak találhatók. A bolt a society6-en található, ezen a linken elérhető.

Kam Tang a londoni Brixtonban élő illusztrátor. A munkájára a maximalizmus stílusa jellemző. Amint megszerezte a fokozatát a University of Brightonban, elment Londonba, hogy mesterdiplomát kapjon a Royal College of Arton. A diploma óta szabadúszó kreatívként dolgozik. Az első nagyobb megbízása a GTF-től (Graphic Thought Facility) érkezett, ami arra kérte fel, hogy illusztrálja az utazást a kezdettől a végéig, amit egy Royal College of Art hallgató tesz meg az egyetemi évek alatt. Azóta sok editorialt készített publikációknak, mint a The Guardian, Wired, Arena és legújabban a Wallpaper magazin, ahol a komplikált és sok apró részlettel ellátott „Navigator” térképei rendszeres mellékletek.

Kam sok zenei kampánynak szintén tervezett és készített képeket, olyan előadók számára, mint a Merz, Athlete, Gnars Barkley, Morning Runner, Two Culture Clash, és még többeknek, és nemrégiben a The Cemical Brothersnek.

Amellett, hogy editorialokat készít és zenei megbízásokat teljesít, Kam grafikái egy nagyobb skálán is feltűntek, reklámkampányok részeként, az Adidas, Nike és Sony cégekén. A designjait újabban a francia Quick Restaurants kommerciális tereiben, a milánói Burberrynél és a londoni Design Museumnál láthatjuk, miközben újfent együtt dolgozik a GTF-el hogy rajzokat készítsen az új identitáshoz.

Továbbra is freelancerként dolgozik Londonban.















(Forrás: angol nyelvű Wikipedia, itt oktatási célból szerepel a szöveg.)
(A képek forrása: pinterest.co.uk, bigactive.com, kamtang.co.uk, hhv.de, highsnobiety.com)