A kolónia (The Colony) kanadai sci-fi horror, 105 perc, 2013.

Hogy hogyan illik egy horror a derűs Solarpunk világba? Olvastam ennél a történetnél cifrábbakat is a Solarpunk irodalomban. Persze látni sokkal rosszabb, mint elképzelni a nem túl szép dolgokat.

Ebben a filmben is eljegesedik a világ, mint néhány más sci-fi esetében, a túlélők földalatti kolóniákon élnek. A kertészeti módszerük, a szélerőművük, ezek némi solarpunk ízlést követnek. De mivel egy történetet látunk, nem hiányozhatnak az akadályok, amik a hősök elé gördülnek. Ezúttal sem spoilerezek. Nézze meg, aki még nem látta, aki bírja azt a néhány horror jelenetet, és az is, aki eltakarja a szemét, ha bedurvulnak a dolgok a filmben.

Amerikai-kanadai katasztrófa film, 86 perc, 2006; eredeti címe: Absolute Zero.

A film klímatudósokról szól, akik a globális felmelegedés miatt az Antarktiszon vizsgálódnak. Hogy hogyan köszönt be a Jégkorszak Miamiba, azt most nem árulom el, tessék megnézni a filmet!

Nem egy nagyszabású mozit látunk, hanem egy TV filmet, és számomra nagyon kedvesek a trükkfelvételek, amik nem a ma, 2022-ben megszokott módot követik, mégis kreatívan alkalmazták őket annak idején.

Hogy mennyire solarpunk? Mivel a klíma-fantázia része, ezért valahogy kapcsolódik a Solarpunk érdeklődési körhöz.

Zee Praise írása

Mindannyian hallottunk már a Steampunkról és a Cyberpunkról. Ikonikus stílusaik és merész képeik mindig is megkülönböztették azokat, akik úgy döntöttek, hogy elkülönülnek a status quotól. Tény, hogy a Cyberpunk a valaha volt egyik legnépszerűbb szubkultúrává vált az olyan kasszasiker filmek megjelenésével, mint a Szárnyas fejvadász 2049 és a közelmúltban a Cyberpunk 2077 kasszasiker videojátékkal. Mindkét (Steampunk és Cyberpunk) mozgalom az 1980-as években került előtérbe, és jelenlétük a mai napig érezhető. Az új évezredben azonban itt az ideje egy új szubkultúra megjelenésének: a Solarpunknak.

Mint minden punk kultúra, a Solarpunk is az intézménykritika szellemében született. A mozgalom középpontjában a környezet és a fenntarthatóság áll. Elnevezése szó szerint a napenergiában rejlő lehetőségekből ered, mint megújuló és fenntartható energiaforrás. A napenergia a megújuló energia legszélesebb körben használt formája lett, és egy új világ optimizmusa, ahol harmóniában élünk a természettel, ahelyett, hogy pusztítanánk azt, ez vezérli mindazt, amiről a Solarpunk valójában szól. A végzet és a komorság helyett a mozgalom egy utópisztikus társadalom elképzelését választja. A mindennapi hírekben látható borzalmak ellenére a Solarpunkok úgy döntenek, hogy hisznek a reményben, egy mindenki jobb jövője reményében.

A Solarpunk.net azt írja: „Ki vagyunk éhezve a jövőről alkotott víziókra, amelyek fenntartanak bennünket, és reményt adnak nekünk, az életről alkotott elképzelésekre a tegnap rozsdás krómjain túl vagy a rémálmok birodalmain túl, ahol sugárbeteg emberek más sugárbetegek húsát eszik.”

Ennek a mozgalomnak a fő étosza tehát abban rejlik, hogy megoldásokat találjunk a következetes és fenntartható fejlődés eléréséhez, szemben azzal, hogy félelmetes képeket festünk a jövőről, amelyet örökölhetünk. Az, hogy a Solarpunk hogyan remél megoldásokat egy egészségesebb bolygóért, eltér a mai életviteltől – de talán nem úgy, ahogyan gondolnád. Ahelyett, hogy a jövő lehetséges végzetéhez és sötétségéhez ragadna – ami csak terméketlen pánikhoz vezet – a Solarpunk egyértelműen a megoldásokra helyezi a hangsúlyt. Amint azt New Yorkban láttuk, egy órát átprogramoztak, hogy visszaszámlálja azt az időt, amíg a klímaváltozás hatásai elérik azt a pontot, ahonnan az emberiség már nem térhet vissza. Ez ugyan nem vezetett közvetlen változáshoz, de a címlapokra került. Megvalósítása felzúdulást váltott ki az elkerülhetetlen ilyen nyilvánvaló megjelenítésének szükségessége mellett és ellene. De talán itt az összes befektetett energia hatást váltott ki, és változást idézhetett elő, ami a környezettudatos fejlődésre irányul.

A Solarpunk olyan közösséget hozott létre, amely az összes negatív energiát egy jobb világot szolgáló megoldásokba kívánja pozitívként átirányítani. Ez a gyönyörű, új, fenntartható és egalitárius világkép a Solarpunkban mindenben tükröződik, a ruháktól az építészeten és a zenén át a politikáig, a technológiáig és a közösségekig.

Kérdezz meg mindenkit, aki ismeri a punk kultúrát, és azt fogják mondani, hogy annak meghatározó vonása mindig a jellegzetes képalkotás. Ahol az ideológia elveszhet az internetes közösség állandó nyüzsgésében, ott az esztétika segít vonzani és lekötni a tömegek figyelmét. Vitathatatlan, hogy a látvány soha nem volt fontosabb, mint manapság, mivel a figyelmünk egyre rövidül, ahogy a technológia felgyorsul.

Ha valaki a Cyberpunkra gondol, egy disztópikus betondzsungel, sötét és sivár színezet jut eszébe, míg a steampunk a viktoriánus stílusokról és a mechanikus gépezeteiről híres. Tehát akkor miből áll a Solarpunk esztétika? Nos, képzeljünk el egy zöld jövőt, ahol a növények szabadon nőnek, együtt élnek az emberi építészettel, természetes színekkel és ólomüveg ablakokkal. Ez egy olyan társadalom, amely nem azt próbálja lerombolni, amit már felépítettünk, hanem beépíti a fenntarthatóságot a már meglévő világba.

A Solarpunk esztétikáját vizuálisan erősen befolyásolja a szecesszió. A szecesszió olyan művészeti forma, amelyet az organikus és kanyargós vonalak alkalmazása jellemez. Az volt a célja, hogy elszakadjon a történelmi utánzástól, és ezáltal új stílust alkosson. Ugyanígy a Solarpunk megpróbál elszakadni a népszerű disztópikus témáktól, amelyek az elmúlt évszázad punkkultúráját befolyásolták. Míg a Solarpunk a szecessziós stílusban nem riad vissza a színektől, a tompa tónusok felé sodródik. Az ihlet a természet színeiből származik, ahogy már gondolhattad. Így a földes tónusok és a lágy színek körvonalazzák a Solarpunk látványvilágának esztétikáját. Az építészettől a divatig a színvilág a gyengéd árnyalatok felé tart, amelyek együtt működnek a természetes környezettel.

Amikor a Solarpunk esztétikát tükröző képeket nézegeted, nem ismeretlen az egyensúly és a nyugalom érzése. Mi mást várnál el egy optimizmusra épülő mozgalomtól? A képek egy olyan világot közvetítenek, ami „lehetne” – vagyis ha a természettel együtt dolgoznánk ahelyett, hogy kihasználnánk.

Ó, a divat. A cyberpunk hosszú kabátokkal és fényes fekete bőrrel rendelkezett, míg a steampunk a mellények és a látható fogaskerekek és csavarok szinonimájává vált. A punk mozgalomnak a divatja az, ami kiemeli az ötletek tengeréből. Bár a múltbeli mozgalmak ideológiája már nem olyan általános, divatjuk tovább él a popkultúrában, és továbbra is befolyásolja a lakosság stílusait.

Organikus és szabad életet hirdető üzenetéhez híven a Solarpunk a kényelmet és a funkcionális stílust igyekszik beépíteni divatesztétikájába. Bár a könnyű és bő szabású ruhadarabok alkotják a Solarpunk divat imázsát, a fő szempont a felelős forrásokból történő beszerzés. Javasolja a cikkek javítását és újrafelhasználását az állandó kidobás és csere ciklusai helyett.

Mi a legegyszerűbb módja annak, hogy valaki részt vegyen a Solarpunk divatban? A takarékosság. Ez egy egyszerű, olcsó módja annak, hogy bárki beépítse a Solarpunk divatot az életébe. Az ötlet egyszerű: gondolj ruháid fenntarthatóságára, mielőtt vásárolnál!

Lehet, hogy a fast fashion trendi, de ha bekukucskálunk a divatos függönyök mögé, akkor csontvázak egész seregét találjuk a szekrényben. Az emberek és a természet féktelen kizsákmányolása a statisztikai görbék érdekében nemcsak helytelen, de fenntarthatatlan is. Az előállítási költségek ma alacsonynak tűnnek, mert senki sem figyel arra, hogy mennyibe fog a jövőben kerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelem – ha egyáltalán felvehetjük vele a harcot.

Ez minden, ami ellen a Solarpunk kiáll. A divat lehet kifejező, mégis fenntartható. Bár a Solarpunk divat a természet színeit tükröző, inkább földes vagy virágos tónusokkal társult, alapvető üzenete a fenntarthatóságban rejlik. Nem korlátozza semmilyen meghatározott szabály; stílusérzékedben továbbra is kifejező tudsz lenni, amennyiben figyelembe veszed annak költségeit.

A modern építkezésekkel kapcsolatban felmerülő egyik fő konfliktus a kortárs építészet kontra természet vita. Jelenleg a civilizáció a környezet rovására létezik. Az erdőrezervátumokat felszámolják, hogy helyet adjanak a felhőkarcolóknak, amelyek most uralják a nagyvárosok látképét. Olyannyira, hogy a „betondzsungel” kifejezés még szó szerintibb jelentést kapott.

Ez a konfliktus azonban nem szerepel a Solarpunk utópikus víziójában. Ehelyett a Solarpunk építészet arra törekszik, hogy a természetet beépítsük meglévő struktúráinkba. Ennek a mozgalomnak nem az a célja, hogy lerombolja a felhőkarcolók falait, és visszatérjen az extrém munkával és szerény élettel teli napokhoz, hanem inkább a modern építészet azon művészetére összpontosít, amely szimbiotikusan együttműködik a természettel.

Ennek egyik legegyszerűbb módja az, ha a lakástulajdonosok napelemeket szerelnek fel a háztetőikre. Akár vitatkozhatnánk is, hogy a felhőkarcolók a legalkalmasabb építészeti formák ehhez a kezdeményezéshez, tekintve, hogy nagy mennyiségű napsugárzásnak vannak kitéve. Ráadásul egy ilyen nagy épület sok energiát fogyaszt, ami fenntartható forrásból származhatna és kellene származnia.

Nos, mi van akkor, ha a napelemek jelenleg egy kicsit sok pénzbe kerülnek? Ne aggódj, a Solarpunk egy nagy közösség, ahol az élet minden területéről érkező emberek találnak helyet. Nem meglepő módon a természeti motívumok szerepet játszanak a Solarpunk építészetben. Akár függőkerteket vagy természeti ihletésű építményeket is építhetsz magadnak, ahogyan az utóbbi időben sok épület elkezdte ezt tenni. A zöldet és a szürkét nem kell különválasztani. Például a szingapúri Gardens by the Bay és a vietnami Golden Bridge egyaránt a Solarpunk víziót mutatják be.

A szürke árnyalatai által uralt világban a Solarpunk újragondolja a jövőt, ahol a színek és az építészet ötvöződik, hogy egyensúlyban legyenek a természettel. Mivel a szecesszió az inspiráció, az üveg és a fém a merész és kidolgozott építészet kialakításához szükséges anyagok. Gondolj az ólomüveg ablakokra, amelyek közvetlen napfényt engednek be, hogy gyönyörű színekkel világítsák meg a belső tereket. Az ember keze által még szebbé tett természet, amit a Solarpunk vizualizál a jövő leírására.

Amikor a rendszerkritikára gondolunk, könnyen úgy gondoljuk, hogy a technológia eredendően gonosz vagy káros a környezetre. Mégis, ha ez egy jövőbeli utópia, amely után megyünk, akkor helyet kell hagyni a technológiának. A Solarpunk elképzelése a megújuló energiára való átállásról nem valósulhat meg korunk technológiai fejlődése nélkül. És ahogy a technológia folyamatosan fejlődik, az emberiség több módot is képes lesz elképzelni az energia hasznosítására.

A modernizáció nem ellenség a Solarpunk kultúrában. Megértjük, hogy az egyik nem létezhet a másik nélkül. A Solarpunk mottója, hogy „csinálni” a „figyelés” helyett, szorgalmazza és támogatja a technológia hatékony használatát, hogy biztosítsa a fenntartható forrásokból történő beszerzést.

Tehát vessünk egy pillantást arra, hogy a technológia hogyan van összhangban azzal, amit a Solarpunk elképzel számunkra. A napelemes hálózatok, a szélturbinák, a vízenergia és más megújuló energia csak néhány. Mivel Norvégia energiájának 98%-át megújuló forrásokból állítja elő, és a megújuló energia a németországi villamosenergia-termelésben felülmúlja a hagyományos energiaforrásokat, a Solarpunk ideológia nem radikális és távoli. Valójában ezek az országok megmutatják nekünk, hogy a jövőkép elérhető, ha úgy döntünk, hogy követjük azt.

Mikroléptékben a technológia a modern társadalom egyik legpazarlóbb aspektusává vált. Az okoskütyük és kézitelefonok használatának és gyártásának növekedését alig két évtizeddel ezelőtt nem lehetett megjósolni. Az ellenőrizetlen kapitalizmus éles versenyhez vezetett a vállalatok között a következő nagy dobás előállítása érdekében. A termékek kiadása és cseréje soha nem látott ütemben történik. A mindennapi cikkeket már nem úgy készítik el, hogy hosszú élettartamúak legyenek, így a fogyasztók arra kényszerülnek, hogy folyamatosan újat vásároljanak, miközben a vállalatok az eredményüket hajszolják. Ez az egyik oka annak, hogy a Solarpunk nagy részben antikapitalista álláspontot képvisel.

Ha le akarjuk győzni ezt az új fogyasztói szemléletet, és meg akarjuk menteni a jövőnket, a világnak némi tudatos vásárlást kell gyakorolnia. Sőt, a vállalatoknak el kell kezdeniük olyan termékeket gyártani, amelyek hosszabb ideig tartanak, és etikus forrásból származnak. A technológia a jövőnk szerves részét képezi, és a Solarpunk nem akarja, hogy feladjuk az okostelefonunkat. A rendelkezésünkre álló technológiával meghozott döntések jelentik azt a fajta utópiát, amelyet a Solarpunk elképzel – nem pedig egy iPhone a kukában.

Ez az írás nem lenne teljes politikai rovat nélkül, igaz? Mint minden punk mozgalom esetében, a politikai gondolkodás is szerepet játszik a Solarpunk jövőképének biztosításában. Lehet, hogy az elképzelt jövő napsütötte és derűs, de ahhoz, hogy elérjük, radikális előrelépésre van szükség. Vitathatatlan, hogy göröngyös az út az utópisztikus jövő felé.

A jelenlegi politikai légkörben nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Solarpunk ideológia erősen hajlik a baloldali meggyőződésekre. Hol máshol találna olyan közösséget, amely aktívan szembehelyezkedik a fasizmussal és a kapitalista kultúrával, miközben az egyenlőségért folytatott harcot hangsúlyozza? Trump Amerikájában a Solarpunk határozottan lépett fel fasiszta kiszólásai ellen. Ez egy olyan mozgalom, amely hisz a politikában való aktív részvételben. A Solarpunkok különféle taktikákat alkalmaznak, beleértve, de nem kizárólagosan a szavazást és a demonstrációt.

A Solarpunk ugyan nem szorgalmazza az erőszak alkalmazását, de nem zárkózik el tőle, ha önvédelemből és szélsőséges szándékú ellenségek ellen van rá szükség. A környezeti igazságosság elérése érdekében tett agresszívebb cselekvések gondolata kezd teret nyerni. A közelmúlt politikai mozgalmai bebizonyították, hogy bár a békés tiltakozások segítenek, néha keményebb intézkedésekre van szükség a jobb jövő érdekében. Az olajtermelőket és fakitermelő társaságokat továbbra is kiszolgáló kormányokkal szembeni frusztráció miatt a környezetvédők készen állnak arra, hogy agresszívebb megközelítést alkalmazzanak egy olyan rendszer előmozdítása érdekében, amely mindannyiunkat megmenthet.

Más punk közösségekhez képest, amelyek inkább kitalált narratívákat választanak – mint például a Cyberpunk, a Steampunk és különösen a Dreampunk – a Solarpunk közösség a valóság oldalára lépett. Ebben szerepet játszott a klímaváltozás nagyon is valósan fenyegető veszélye. Egy 2008-as blogbejegyzés fogalmazta meg a legjobban: „A fő különbség a Solarpunk és a steampunk között az, hogy a Solarpunk ideáknak és a Solarpunk technológiáknak nem kell képzeletbelinek maradniuk…”

A solarpunk az ellenállás jele. Létezik, mert a jelenlegi politikai berendezkedés nem tudott kezelni egy nagyon is valós fenyegetést az emberiség ellen. Ami azonban még különlegesebbé teszi a solarpunk ellenállást, az az, ahogyan befolyásolta a hagyományos tiltakozásokat. Ha a legtöbb kérdésben az embereknek nincs is hatalmuk a kívánt jövő alakítására, a Solarpunkban az ellenállás egyszerű, sőt kezelhető módokon jelentkezhet. A Solarpunk lehetővé teszi a fejlődést az ellenálláson belül, attól kezdve, hogy nem hajlandó részt venni a rövid eltarthatósági idejű azonnali vásárlás kapitalista kultúrájában, egészen a meglévő infrastruktúrák kreatív módon történő újrahasznosításáig. Bár a nagyobb erők nagyobb hatást gyakorolhatnak a mozgalom jövőképére, az emberek mind a maguk értelmes módján járulhatnak hozzá.

Bár a Solarpunknak nincs meghatározott vagy körvonalazott zenei műfaja, néhány művész az ideológiáját vette alapul. Tonzi, egy kanadai performanszművésznő Solarpunk Falut akar létrehozni. Van egy 3 éves zenei terve a falu szolarizálására. Van egy Sieudiver nevű banda is, amely kiadott egy számot „Solarpunk City” címmel.

A Solarpunkhoz ugyan nem kötődik konkrét zenei műfaj, de a leírása szokás szerint az, hogy természethangokat és felvett hangokat használnak – egy csipetnyi technóval. A zene inkább a hangszeres és megnyugtató dallamok felé hajlik. Az ambient természeti hangminták a techno ütemek aláfestésével egyesítik a Solarpunk mindkét aspektusát. A természet és a technológia együttműködik, hogy valami újat és szépet hozzanak létre.

A Solarpunk közösség egy kreatív csapat, akik olyan lejátszási listákat állítottak össze a mozgalmukat reprezentáló hangokból, amelyek több platformon is megtalálhatók, például a YouTube-on és a Spotify-on. A Solarpunk hangzás nyugodt trance zenének mondható. A lágy ütemek egy nyugtató dallammal a tetején megkönnyítik a zene hallgatását bármilyen feladat elvégzése közben. Szó szerint a tökéletes háttér lejátszási lista, miközben harcolsz a rendszerrel és megmented a bolygót.

A legtöbb punk mozgalom maradandó nyomokat hagyott a popkultúrában. Korát megelőzve a Szárnyas fejvadászt a leghatásosabb cyberpunk filmnek tartják. Másrészt, az Abraham Lincoln, a vámpírvadász, már nem úgy hangzik, mint az egyik legjobban értékelt Steampunk film. Ezenkívül a '60-as évek klasszikus sorozata, a Wild Wild West a Steampunk úttörő példája volt a filmekben/TV-ben (bár valószínűleg az a legjobb, ha elfelejtjük a szörnyű 1999-es filmadaptációt, amelyben Will Smith volt a főszereplő).

A solarpunk még mindig új, ezért lehet, hogy csak sokkal később fogjuk észrevehető hatását látni. Bár a popkultúrában nem történt közvetlen utalás a solarpunkra, születtek filmek, amikben szemmel látható az ideológiája.

Az utóbbi idők leghíresebb példája a Marvel egyik legünnepeltebb kiadása, a Fekete Párduc. Wakanda nemzetének ábrázolása van talán a legközelebb ahhoz, hogy hogyan nézne ki egy Solarpunk utópia. Amikor a filmet bemutatták, sok vita zajlott az általa ábrázolt utópisztikus világ körül. Az emberek tisztelték egymást és értékelték a természetet, amely olyan harmóniát teremtett, amelyet ma nem látunk. Nyilvánvalóan szöges ellentétben áll ez modern városainkkal. A Solarpunk közösség üdvözölte a filmet, amiért bemutatta, hogyan nézne ki a jövő, ha előrelépés történne ahelyett, hogy csak beszélnének róla. A hagyományos életmód a leginnovatívabb technológiai fejlődés mellett létezett. Nem meglepő, hogy a Fekete Párducnak több közösségben is sikerült elterjednie. Wakanda egy olyan várost mutat be, ahol a technológiai fejlődés minden eddigit felülmúlhat környezetünk vagy az emberiség tönkretétele nélkül.

Másrészt, ha szereted az animációs filmeket, semmi sem illik jobban a Solarpunk esztétikához, mint a Studio Ghibli filmek. Az ember és a természet harmóniája köré összpontosuló történetek a legidillibb háttérben játszódnak, így ezek a filmek segíthetnek megérteni a Solarpunk körüli eszmecserét. Az igaz történetek és az irodalom által ihletett filmek erős üzenetekkel bírnak, amelyeket finoman mutatnak meg, és amelyeket bármely közönség könnyen megemészt. Ez egy olyan stúdió, amelynek sikerült életleckéket beillesztenie egy gondosan összeválogatott, varázslatos látványvilágba csomagolt történetbe. A Studio Ghibli filmek színei élénkek és lágyak. Sőt, ezek a történetek szinte mindig egy jó és megnyugtató befejezéssel zárulnak, ami a Solarpunk közösség barátságos és utópikus vízióját tükrözi. Ezek közül a filmek közül azok, amelyek igazán kiemelkednek és képviselik a Solarpunk világképét, a Laputa – Az égi palota és a Nauszika – A szél harcosai.

A Solarpunk tartalmak talán leggazdagabb forrása az irodalomban található, amely mindig is következetesen kitágította az összes punk mozgalom határait. Mint minden korábbi mozgalomnál, a Solarpunk témákat és univerzumot is főleg a fikción keresztül fedezhetjük fel. A fantáziának végtelen lehetőséget adó műfaj az a platform, amely új és innovatív ötleteket szül. Az irodalom gazdag természeténél fogva számos punk anyag forrása. Az irodalom révén az olvasók a Solarpunk képzeletet megosztották, és az értelmezésekből létrejött a mozgalmat ma meghatározó nézetek halmaza.

A solarpunk irodalom a steampunk és a cyberpunk disztópikus mozgalmai közepette született. Optimista kilátásai miatt végül saját entitásba ágazott el. Ezzel összhangban egy félig utópikus jövőt kutat fel olyan fantasztikus elemekkel, amelyek felnagyítják azokat a pozitívabb eredményeket, amelyek lehetővé teszik eszményeinek virágzását. A Solarpunk birodalmán belül ez természetesen magában foglalja a technológia és a természet teljes integrációját. Például a napelemes légi közlekedés, amely teljes egészében biológiailag lebomló anyagokból készül. Ezek az ötletek furcsának és lehetetlennek tűnhetnek, de a fikcióban semmi sem lehetetlen. A Solarpunk szereti a valóságot, de hibáztathatjuk-e őt, hogy belemerül a fikcióba, amikor a jövő ilyen kilátástalannak tűnik?

A Solarpunk irodalom legnépszerűbb példái közé tartozik Alaya Dawn Johnson Nyárhercege, valamint Poul Anderson Majd ​ha az Orion fölszáll c. műve. Ezek a történetek az ember, a természet és a technológia kapcsolatát tárják fel. Bár különböző évtizedekben íródtak, ezek a könyvek ma talán aktuálisabbak, mint akkoriban.

A Solarpunk érdekes és újszerű megközelítést kínál az ebben az évszázadban felmerülő problémákra. A Solarpunk szépsége a nem-korlátozó és változatos esztétikában rejlik. Ennek a mozgalomnak minden része egy fényes és barátságos jövő elérését célozza meg mindenki számára. A divattól a zenéig, ha az alapértékeket követi, bárki részese lehet ennek a pozitív mozgalomnak. Adam Flynn, az Arizona Állami Egyetem egyik weboldalának munkatársa ezt írja: „Solarpunkok vagyunk, mert más lehetőségeink csak az elfojtás vagy a kétségbeesés lennének.” A Solarpunk lendülete optimizmussal tekint a jövőbe, és az emberek a tudatosabb fogyasztás felé mozdulnak el. A választáshoz. A fenntarthatóbb életmód felé való elmozdulás választásához, a jelenlegi életmóddal szembeni ellenállás választásához és a változás választásához a jobb jövő érdekében. Az összes létező nyugtalanító téma mellett, amelyekkel nap mint nap bombáznak bennünket, a Solarpunk megnyugvást nyújt egy jobb jövő reményében.

Sós József írása

A Kicsinyítés (eredeti cím: Downsizing) 2017-ben bemutatott amerikai sci-fi vígjáték-dráma, melyet Alexander Payne rendezett. A forgatókönyvet Alexander Payne és Jim Taylor írták. A főbb szerepekben többek között Matt Damon látható.

Az egyetlen egy 2001-ben bemutatott sci-fi–akciófilm Jet Li szereplésével.

Akik Shakespeare drámát várnak ettől a mozitól, azok tévednek, bár ki tudja. A film alapötlete a multiverzum elképzeléséből adódik. Mint más filmek esetében, most sem szeretnék egy poént se lelőni előre azoknak, akik még nem látták. Mindössze annyit, hogy a vége némi solarpunk vonásokat is tartogat, ami igazi csemege, hogy miért és hogyan, na de csak ennyit tényleg.

A Transzcendens egy 2014-ben bemutatott sci-fi thriller, aminek a szereplői közt ott van Johnny Depp és Morgan Freeman.

Transzhumanizmus és technológiai szingularitás a kulcsszavai a fantasztikus filmnek, ami segít elgondolkodni egy sor már velünk élő jelenségen, és sajátos atmoszférát teremt, ami a „személyiség”, „szerelem” vagy a „humánusság” fogalmait is megkérdőjelezi.

A John Carter 2012-ben bemutatott akció sci-fi, egy gyönyörű Disney film, aminek alapjául egy 1917-ben megjelent könyv, A Mars hercegnője szolgált, aminek írója a fantasztikus irodalom klasszikus szerzője, Edgar Rice Burroughs.

Számos solarpunk elemet tartalmaz, pl. a napenergiával működő léghajók, vagy a titkos erőforrás, ami lehet fegyver, de lehet energia ellátásra is használni.

Semmit sem szeretnék spoilerezni a film sztorijából, annyit, hogy szerencsére a tévé csatornák is gyakran műsorra tűzik a mozit, és garantáltan csavaros a történet, és jó szórakozást nyújt.

Az utóbbi években a hazai közbeszéd egyik legfőbb témája a migráció, a migránsok. Ez a film bemutatja az eredetét ennek a jelenségnek. Sokan kétségbe vonják, hogy az éghajlatváltozás lehet az egyik meghatározó oka a vándorlásnak. Sokan azt mondják, hogy társadalmi okai vannak inkább. A dokumentumfilm azonban bemutatja, hogy a társadalmi és klíma történések sok esetben egybeesnek, pl. az afrikai Száhel övezetben. A klímaváltozás azonban globális jelenség, és a gazdagabb országok, pl. az USA-ban Kalifornia és Texas is a bőrükön érzik a sokéves szárazságot. Vajon mit hoz a jövő? Az elszánt politikusok nagyon sokat tehetnek a katasztrófák elkerülésének érdekében.

Pusztuló jelen, vészes jövő / Földönfutók (Years of Living Dangerously / The Uprooted); színes amerikai dokumentumfilm sorozat, 2016, 60 perc, magyar szinkronnal

2049-ben járunk Torontóban, ahol a felfordult világban elzárt gazdag, és magára hagyott szegény területek élik életüket. Egy kietlen helyen él Ti-Jeanne, a gyógyító lány, akinek meg kell küzdenie a szellemvilággal, főként egy Papa Legba nevű kegyetlen szellemmel, valamint meg kell élnie a szerelmet is, ami új helyre viszi el őt, és új kihívások elé is néz, mint varázsló.

Ez a gyönyörű afrofuturista film belopta magát a szívembe, eléggé solarpunk, még láthatjuk is Ti-Jeanne-t valami kütyüt javítgatni. Nem túl bonyolult a nyelvezete, középfokú angol nyelvtudással szinte tökéletesen érthető.

Brown Girl Begins (2017); kanadai fantasy, sci-fi film; 1h 24min

Mi kell a mezőgazdaság és az élelmiszer termelés működtetéséhez ma a legtöbb esetben? Kőolaj, kőolaj és még több kőolaj. Hogy mi kell ezeknek a termékeknek a szállítmányozásához és célba juttatásához? Kőolaj, kőolaj és még több kőolaj. Márpedig a kőolaj előbb-utóbb elfogy. Hogy mi lesz utána, nem tudni, sokként érheti a gazdálkodókat. Pontosabban: nem mindenki tudja, mi lehet utána. Rebecca Hosking, aki apjától egy farmot kapott örökbe, igyekszik ennek a kérdésnek utána járni. Így mi, a nézők is megtudhatjuk, hogyan mentheti meg a jövőt, ha egyszerre többféle fű van a legelőn, milyen lehetőség van az erdőkertekben és a kiskertekben. És arra is rácsodálkozhatunk, hogy a sövénynek több értelme lehet, mint a földeknek, amiket szegélyez.

Rebecca Hosking weboldala ezen a linken található.

(A jövő farmja - A Farm for the Future, a BBC ismeretterjesztő filmje, 48 perc, 2009)

Nem kimondottan solarpunk film, de egy klasszikus akció-cli-fi; klasszikus a témája is: utazás a Föld belsejébe.

A földi mágneses mezőben zavarok keletkeznek, a magnetoszféra, ami megvédi bolygónkat a napszéltől, teljesen megzavarodik. Elég a Golden Gate híd, és a Colosseum is elpusztul. A tudósok hamar rájönnek, hogy az ok nem más, mint az, hogy leállt a Föld magjának forgása. Míg az ügyön dolgozó tudósok és két űrhajós elindulnak egy szupertitkos földalatti, ultraszonikus kőzettörő jármű fedélzetén a Föld középpontjába, hogy ott bombákat felrobbantva újraindítsák a magot, a felszínen is zajlanak az események, ami még rizikósabbá teszi az utazást.

A mag (The Core), amerikai sci-fi akciófilm, 129 perc, 2003

Hogyan lakhatna jól a több mint 1 milliárd ember, akik éheznek világszerte? Hogyan termesztenek kukoricát növénytársítással, ősi módszerrel Mexikóban? Hogyan lehet a száraz földben termelni, egy bizonyos fa ültetésének segítségével Afrikában? Mi az a push-pull eljárás a mezőgazdaságban? És mi a teikei rendszere Japánban, ahol a kacsa a legértékesebb madár? Némileg köztudott, hogy a monokultúrásan vegyszerekkel történő növénytermesztés zsákutca, és a jövő az agrárökológia. Ez a film segít elképzelni és megérteni, hogyan működik az agrárökológia a gyakorlatban.

Nem solarpunk film, de egy az előző évtizedben készült cli-fi, disztópia a disztópiában. 2031-ben járunk, a globális felmelegedés ellen kidolgoztak egy tervet, valamiféle anyagot a légkörbe juttatva próbálták elérni a Föld hőmérsékletének csökkentését. A terv azonban balul sült el, a világ megfagyott. Az emberiség túlélői egyetlen vonatszerelvényen utaznak, amely úgy van berendezve, hogy az a globális társadalmat tükrözze. Elöl a gazdagok, hátul a szegények. Lázadás tör ki vonaton, aminek tanúi lehetünk, a forradalmárok a mozdony felé indulnak.

Snowpiercer; dél-koreai-amerikai-francia-cseh akciófilm, 126 perc, 2013

Egy gyönyörű afrofuturista ökologikus rövidfilmet láthatunk. 35 évvel a 3. világháború más néven a Vízháború után járunk Kelet-Afrikában. Mindennel, amit írhatnék a filmről, azzal spoilereznék, úgy érzem. Elég az hozzá, az egyik legszebb film, amit valaha láttam.

Pumzi; kenyai rövidfilm, 21 perc, 2009

Írta: Sós József

Képek forrása: girlsinfilm.net; rugaraeric.medium.com

Lenn, délen található a Teknő nevű hely, egy kisebb ártér, melyet óriás gát választ el a világtól. Itt él a hat éves Hushpuppy és édesapja, aki a reményeit vesztve alkohollal él. A Teknő igazi fantázia világ, ahol mindennek dobog a szíve, és mindennek eljön a kajaidő.

Miért gondolják a döntéshozók, hogy tízszer akkora hajóval tízszer annyi halat lehet fogni? A francia halász tanácstalan, míg az ipari módszerekkel fogott hal minőségében is messze elmarad a kis léptékű fogás mellett. Miért kell a Romániában termesztett jóízű zöldséget lecserélni hibrid növényekre, annak ellenére, hogy az élelmiszer termelő rendszer eddig is működött? Miért olcsóbb Afrikában az európai áru, mint a helyi termékek? Miért éheznek, és halnak éhen emberek, pedig mindent megtesznek, amivel túlélésüket segítenék? Ha nem is kapunk választ ezekre a kérdésekre az osztrák dokumentumfilmben, de látjuk, hogyan zajlanak a világ élelmiszer ellátásával kapcsolatos folyamatok. 

(We Feed the World, Színes osztrák dokumentumfilm, 94 perc, 2005) 

Erdőtüzek világszerte, az északi sarkvidéktől Ausztráliáig. Láthatjuk, hogyan hajt át apa és fia autójukkal az égő erdőn, láthatjuk a hőségtől elpusztult 11.000 denevért, az élőhelyét a buldózertől kétségbeesetten védő orángutánt. Hogy mi a közös a katasztrofális eseményekben? Mind a klímaváltozás velejárói, és azt tovább fokozó kihatásai, melyeknek során embereknek is ott kell hagyniuk lakóhelyüket, pl. azért, mert azt elárasztja a víz. 

Kilencvenhat éves korában, kedden elhunyt Bródy Vera (1924-2021) Munkácsy Mihály- és Jászai Mari-díjas báb-, díszlet- és jelmeztervező – közölte szerdán a Budapest Bábszínház. 

Életpályája során zenei tanulmányokat végzett, majd színi pályára lépett. 1951 óta az Állami Bábszínház bábkészítője és díszlettervezője. 1968-ban Párizsba költözött. Bábiskolában tanított. 

Jellegzetes, szeretetreméltó bábfigurái azonnal a gyerekek kedvencei lettek. Ő alkotta meg a többek közt a Mazsola bábfigurát, a Fából faragott királyfit, és Misi Mókust is. 

Az alábbi képek válogatás az interneten népszerű munkáiból.