Ami jó a bolygónak, annak jót kell tennie az üzleti életnek is. Miközben a nemzetek szerte a világon küzdenek az éghajlati válság leküzdéséért vállalt sürgős, közös felelősségünkkel, az általunk beruházott és bővített vállalkozásoknak döntő szerepet kell játszaniuk a gazdasági siker és a környezetpusztítás közötti egyensúly helyreállításában. A kihívások óriásiak. Tekintsük a táplálkozást példaként. 2050-re a világ népessége eléri a tízmilliárd embert. Ezeknek az embereknek a táplálásához a globális élelmiszertermelést 50 százalékkal kell növelni.

Azt gondolhatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy többre lesz szükségünk abból, amit most eszünk. Nos, gondoljuk újra. A Mosa Meatnél, egy holland élelmiszertechnológiai startupnál a laboratóriumi húselőállítással ügyködnek. Az elmúlt hét évben a vállalat a laboratóriumban növesztett marhahús-hamburger költségeit a szemet gyönyörködtető 250 000 euróról mindössze 9 euróra csökkentette. Az ár pedig még tovább csökken. Szeptemberben (ezt a cikket 2020. 12. 04-én publikálták) a Mosa Meat 47 millió eurós támogatást gyűjtött össze, hogy bővítse működését, a laboratóriumi kísérlettől a szinte ipari mennyiségben történő gyártásig.

Ami a hús környezeti hatását illeti, a tehenek utolérhetetlenek. A bolygón nagyjából 1,5 milliárd tehén él. Mindegyikhez földre, élelemre és vízre van szükség, amelyek teljes környezeti hatása óriási. Egy 2014-es tanulmány szerint a marhahústermelés 28-szor több földet és 11-szer több vizet használ fel, mint a baromfi- és sertéshús. Az 1990-es években az emberek évente egy Portugália nagyságú területet irtottak ki, hogy helyet adjanak a teheneknek és a tehenek takarmányozásának.

„Az élelmezésbiztonsági kihívások óriási nyomást nehezítenek bolygónkra, erdőirtást, a biológiai sokféleség csökkenését, a víz túlzott felhasználását és szennyezést okozva,” mondja Mayssa Al Midani, a Pictet vezető vagyonkezelő társaság táplálkozásért felelős szenior befektetési menedzsere. Az alultápláltság önmagában évi 2 billió dollár gazdasági költséggel jár. Mint sok olyan válság esetében, amellyel szembesülünk, fennáll annak a veszélye, hogy kicsúszik az ellenőrzés alól.

De mi lenne, ha megoldhatnánk a marhahúst tehenek nélkül? A Mosa Meat egyik legfontosabb áttörése az volt, hogy húsmentes húsát valóban húsmentessé tette. 2013-ban a méregdrága húspogácsája még a szarvasmarha magzati sejtjeinek növekedésén alapult, és a szarvasmarha magzatok létfenntartó kivonatán. Minden hamburgerhez 50 liter ilyen folyadékra volt szükség – és minden liter ára akár 700 fontba is került. Ez nem csak gazdaságilag volt fenntarthatatlan – a meg nem született tehenek vérének felhasználása marketing katasztrófa is volt. „Etikai és marketing szempontból ez egy nagyon rossz történet” – mondja Maarten Bosch, a Mosa Meat vezérigazgatója. „Ez volt az egyik nagy áttörés.” Az egykor drága, állati eredetű leves ma már teljes egészében növényekből készül, és a kivonatot arra használják, hogy rávegyék a sejteket a növekedésre, mintha még mindig egy állat részei lennének.

A következő három évben Bosch azt reméli, hogy valóban megkezdheti vállalkozása bővítését. „A technológia bevezetéséről van szó. Gyárak építéséről van szó. Ez pedig időbe telik, és rengeteg tőkét igényel.” Egy évtizeden belül arra számít, hogy a húsmentes húsipar elég nagy lesz ahhoz, hogy globális léptékű hatással legyen. „Sok száz és száz gyárra lesz szükségünk, amelyek eurómilliárdokba kerülnek ahhoz, hogy a jelenlegi húsipart megdöntsük,” mondja Bosch. "Ez egy hatalmas terület, amit mi szétrombolunk."

„Hatalmas befektetésekre és együttműködő partnerekre van szükségünk, hogy elősegítsük a stabilabb élelmiszerrendszerekre való átállást, amelyek nemcsak az emberek, hanem a bolygó számára is előnyösek,” mondja Al Midani. A Pictet számára ez a táplálkozás újradefiniálását jelenti. „Nemcsak élelmiszeripari vállalatokba fektetünk be, hanem a fenntartható élelmiszer-rendszerek előmozdítóiba is, olyan vállalatokba, amelyek segíteni fognak abban, hogy biztosítsuk jövőbeli élelmiszerellátásunkat és egészségünket, miközben mérsékeljük a bolygónkat érő negatív hatásokat.” A farmtól az asztalig egy ilyen holisztikus stratégia elengedhetetlen, ha meg akarjuk javítani rosszul működő globális élelmiszer-ellátási láncunkat.

Bosch becslései szerint a Mosa Meat 2026 körül egyenlő árakat érhet el a hagyományos hústermelőkkel. Ezt követően pedig a húsmentes hús elméletileg továbbra is egyre fenntarthatóbb gazdasági és környezeti szempontból. „A tápanyagok hússá történő átalakulási aránya sokkal hatékonyabb, mint a tehén esetében,” mondja Bosch. Ez az átváltási arány – lényegében mennyi anyagra van szükség egy bizonyos mennyiségű hús elkészítéséhez – döntő fontosságú bolygónk jövője szempontjából. Tedd gazdaságosabbá és környezetvédelmi szempontból hatékonyabbá a húsmentes húst, mint az állati eredetű húst, és hirtelen nincs szükség ipari méretű szarvasmarha-telepekre.

De nemcsak az elfogyasztott ételnek van óriási hatása a környezetre, hanem az, ahogyan az egész világot körbejárja. Hogy lehetővé tegyük összetett, globális ellátási láncunkat, elkezdtünk mindenekelőtt egy árucikkre támaszkodni: a műanyagra és a műanyag rekeszre. Ami pedig az egyszer használatos műanyagokat illeti, messze a legnagyobb bűnöző a rugalmas műanyag csomagolás. A műanyag zacskók és csomagolóanyagok adják az Egyesült Királyság összes műanyag csomagolás fogyasztásának negyedét, ennek ellenére jelenleg csak négy százalékát hasznosítják újra. De ennek nem kell így lennie. Amellett, hogy mindenki csökkenti az egyszer használatos műanyag fogyasztását, a vállalatok technológiai áttöréseken is dolgoznak, hogy környezetbarát alternatívákat hozzanak létre.

„Kétségtelen, hogy a műanyag csomagolás létfontosságú iparág,” mondja Daphna Nissenbaum, a TIPA, a csomagolási innováció terén vezető izraeli cég vezérigazgatója és társalapítója. A 2010-ben alapított cégnek egy egyszerű célja van: elfogadja a műanyag csomagolás szükségességét, és olyan anyaggal helyettesíti, amely ugyanúgy viselkedik, mint a szerves hulladék. „A komposztálható flexibilis műanyagok valójában évtizedek óta léteznek korlátozott képességekkel, ezért korlátozottan terjedtek el,” mondja Nissenbaum. A TIPA áttörése az volt, hogy a komposztálható, rugalmas műanyagokat olyan jóvá varázsolta, hogy a vállalatok és a fogyasztók nem tudják megkülönböztetni őket a ma használatos műanyagoktól. És ha a technológia működik, a természet észre sem veszi, hogy itt vagyunk.

„Új technológiákra, innovációkra és megoldásokra van szükségünk, amelyek nemcsak az élelmezési rendszereink jelenlegi társadalmi és környezeti kihívásait kezelik, hanem életképes gazdasági költséggel teszik ezt,” mondja Al Midani. Hozzáteszi, hogy ez ösztönözni fogja az olyan viselkedést, amely mind az egyén, mind a bolygó egészsége szempontjából jobb. Az élelmiszertechnológiától kezdve, amely egészségesebb alternatívákat kínál, a mezőgazdasági technológiáig, amely javítja a terméshozamot és kevesebb természeti erőforrást igényel, az ehhez szükséges áttörések már megtörténtek.

A műanyag csomagolások világában öt kulcsfontosságú tulajdonság van, amelyre minden jó terméknek szüksége van: átlátszónak, tartósnak, rugalmasnak, nyomtathatónak és gépileg feldolgozhatónak kell lennie. Valósítsd meg ezeket a trükkös tulajdonságokat egy komposztálható műanyaggal, és remélhetőleg az élelmiszer-elosztó iparág összes nagy szereplője odafigyel majd. „Bebizonyítottuk, hogy technológiánk ugyanúgy működik, mint a hagyományos műanyagok, sőt bizonyos esetekben még jobban is,” mondja Nissenbaum. Ellentétben a rugalmas műanyagok jelenlegi özönlésével, amelyek többsége több ezer évre hulladéklerakóba kerül, vagy elégetik, a TIPA környezetbarát alternatívája úgy lebomlik, mint a banánhéj – hat hónapon belül tápanyagban gazdag talaj lesz, és a természet pedig zavartalanul élhet benne.

A mérnöki rejtvény összeállítása nagy áttörést jelentett a TIPA számára. Komposztálható műanyagának meg kell védenie az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagolás, a szállítás és a polcokon elhelyezés közben, de a kidobásra kerülés után azonnal bomlásnak kell indulnia. Ennek érdekében a TIPA új, tartós fóliákat készített komposztálható polimerekből. „Vannak olyan fóliáink, amelyek alkalmasak lamináláshoz, önálló fóliákhoz, különböző csomagológépeken működő fóliákhoz, és laboratóriumunk folyamatosan új megoldásokon dolgozik az eltarthatóság meghosszabbítása, a megmunkálhatóság és egyebek érdekében,” magyarázza Nissenbaum. „Úgy gondolom, hogy öt éven belül mindenhol megtalálható lesz a komposztálható csomagolás.”

Ennek eléréséhez sok különböző érdekelt fél együttműködésére lesz szükség. Nissenbaum azonban bízik abban, hogy elérkezett az értelmes, nagyszabású változás pillanata. Mivel az emberiség bolygóra gyakorolt kockázatos hatása áthalad a fordulóponton, a sürgős cselekvés szükségessége arra összpontosította az elméket, hogy kifinomult módon kezeljék azokat a problémákat, amiket egykor megoldhatatlannak tartottak. „Az emberek azért csatlakoznak ehhez az utazáshoz, mert lehetőségük van megváltoztatni a világot – megváltoztatni gyermekeink jövőjét,” mondja Nissenbaum. „Amikor lehetőségük nyílik a változásra, az emberek óriási mennyiségű energiát, valamint legértékesebb árunkat – időt – fordítanak a változásra.”