São Paulóban, Brazíliában született, és ott is nőtt fel. Oswaldo digitális képeket és animét rajzol. Számos digitális festménye közül alább látható néhány.
Több alkotása látható ezen a linken.
Forrás: pixiv.net
Képek forrása: a Character Design References™ facebook oldala
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
The Prophecy (A prófécia); Fabrice Monteiro új apokaliptikus képei sürgetik a világot, hogy ébredjen már fel
A belga-benini, Dakarban élő fotográfus, Fabrice Monteiro megrendítette a világot új projektjével, ami The Prophecy (A prófécia) címet viseli.
A képsorozat allegorikusan ábrázolja a környezeti kérdéseket, amiket fogyasztói társadalmunk gátlástalanul figyelmen kívül hagy, a globális felmelegedéstől a szennyezésig és a klímaváltozásig, megvilágítva egy fontos diskurzust, ami sosem vált még a művészet és a divat lényegi elemévé. Elmondhatjuk, hogy változnak a dolgok, azonban gondoljunk csak arra, hogy miket írtak a sajtóban arról, hogy Franca Sozzani megjelentette Steven Meisel olaj-inspirálta fotóit a Vogue Italia-ban. (A fényképeken modellek láthatók, amint olajszennyezéstől szenvedő partra vetett halknak, madaraknak tűnnek – a reakciók túl durvának, túl politikusnak találták, hogy szeretett divatlapjukban efféle képeket lássanak.)
Fabrice Monteiro, akinek ipari mérnök képesítése van, és a 80-as években nőtt fel Afrikában, mindig a fotó-riport és a divat-fotó határmezsgyéjén mozgott, és ezek a vizuálisan lenyűgöző fényképek többek, mint puszta műtárgyak: „Az elsőszámú gondolatom az volt, hogy létrehozzak egyfajta mesét a gyerekek számára, amelyet az afrikai iskolákban terjeszthetnek, és ami a tradicionális hiteken alapul, különösen az animizmuson – a szellemek hitén. Minden szellemet különböző környezetekben ábrázoltunk, amelyek mind egy-egy környezetvédelmi kérdést is jelképeznek – műanyag szemét, globális felmelegedés… Kilenc próféciát Szenegálban fotóztam, azonban szeretném folytatni szerte a világban – Afrika csupán a kiinduló pont egy kérdéshez, ami az egész bolygót érinti,” mondja Monteiro.
A szellemek kosztümjeit mind a helyszíneken talált anyagokból készítették, a szenegáli divattervezővel, Doulcy-val együttműködésben.
A fotográfus a kontinens legszennyezettebb sarkaiba utazott, hogy megmutassa nekünk a kíméletlen valóságot, amit egyszer s mindenkorra tudnunk kell, hogy emlékeztessen minket az élőlények – beleértve az emberi lényeket – és a bolygó régóta fennálló kapcsolatára, és hogy hangsúlyozza minden ember, először és leginkább a művészek, felelősségét, hogy nekigyürkőzzünk végre ezeknek a kritikus ökológiai kérdéseknek.
A fényképek után videót is láthatunk a képek készítéséről.
Forrás: griotmag.com
Képek forrása: griotmag.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
A képsorozat allegorikusan ábrázolja a környezeti kérdéseket, amiket fogyasztói társadalmunk gátlástalanul figyelmen kívül hagy, a globális felmelegedéstől a szennyezésig és a klímaváltozásig, megvilágítva egy fontos diskurzust, ami sosem vált még a művészet és a divat lényegi elemévé. Elmondhatjuk, hogy változnak a dolgok, azonban gondoljunk csak arra, hogy miket írtak a sajtóban arról, hogy Franca Sozzani megjelentette Steven Meisel olaj-inspirálta fotóit a Vogue Italia-ban. (A fényképeken modellek láthatók, amint olajszennyezéstől szenvedő partra vetett halknak, madaraknak tűnnek – a reakciók túl durvának, túl politikusnak találták, hogy szeretett divatlapjukban efféle képeket lássanak.)
Fabrice Monteiro, akinek ipari mérnök képesítése van, és a 80-as években nőtt fel Afrikában, mindig a fotó-riport és a divat-fotó határmezsgyéjén mozgott, és ezek a vizuálisan lenyűgöző fényképek többek, mint puszta műtárgyak: „Az elsőszámú gondolatom az volt, hogy létrehozzak egyfajta mesét a gyerekek számára, amelyet az afrikai iskolákban terjeszthetnek, és ami a tradicionális hiteken alapul, különösen az animizmuson – a szellemek hitén. Minden szellemet különböző környezetekben ábrázoltunk, amelyek mind egy-egy környezetvédelmi kérdést is jelképeznek – műanyag szemét, globális felmelegedés… Kilenc próféciát Szenegálban fotóztam, azonban szeretném folytatni szerte a világban – Afrika csupán a kiinduló pont egy kérdéshez, ami az egész bolygót érinti,” mondja Monteiro.
A szellemek kosztümjeit mind a helyszíneken talált anyagokból készítették, a szenegáli divattervezővel, Doulcy-val együttműködésben.
A fotográfus a kontinens legszennyezettebb sarkaiba utazott, hogy megmutassa nekünk a kíméletlen valóságot, amit egyszer s mindenkorra tudnunk kell, hogy emlékeztessen minket az élőlények – beleértve az emberi lényeket – és a bolygó régóta fennálló kapcsolatára, és hogy hangsúlyozza minden ember, először és leginkább a művészek, felelősségét, hogy nekigyürkőzzünk végre ezeknek a kritikus ökológiai kérdéseknek.
A fényképek után videót is láthatunk a képek készítéséről.
Képek forrása: griotmag.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
„Új korszak kezdődik, amikor kigyúl a második Nap”
2020. július 28-án „Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődött a világ első erőmű méretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek az összeszerelése kedden a dél-franciaországi Cadarache-ban” – számol be az eseményről az Index.
Már 1985-ben, a hidegháború árnyékában, az amerikai és a szovjet vezetők, Reagan és Gorbacsov, megállapodtak a termonukleáris fúzió békés célú felhasználásáról. Ma ott tartunk, hogy Cadarache-ban, Franciaországban épül az ITER, avagy avagy International Thermonuclear Experimental Reactor, Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, a világ egyik legnagyobb tudományos projektje, és ami új korszakot kezdhet az emberiség történelmében.
A fúziós energia kutatásán több tucat csoport dolgozik szerte a világban, köztük magyarok is. Az Energiatudományi Kutatóközpont szakemberei, korábban Csillebércen, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet plazmafizikai osztályának munkatársai dolgoznak az ITER-rel kapcsolatos fejlesztéseken.
Az ITER célja egy eddig példátlan, szinte tökéletesen tiszta és emberi léptékkel kifogyhatatlan energiaforrás kiaknázása, ami megoldást jelenthet jelenlegi energia-problémáinkra. A kihívás az, hogy az eredmény távoli, generációkon túlmutató lesz. Az ITER kísérleti jelleggel működik majd, tehát még nem a villamos hálózatba termel áramot. Ha az ITER sikeres, jövőben még további kísérleti erőműveket építenek, aztán elkezdődhet a különböző céllal készülő, különböző méretben legyártott, olcsó fúziós erőművek kora.
„Az ITER nagyságát leíró számok impresszívek: a reaktorkamrában 840 köbméter plazma fér majd el, ezt 360 tonnányi szupravezető mágnes tartja majd kordában, a hatalmas vasbeton kockába bújtatott reaktorszerkezet összesen 23 ezer tonna acél fogja alkotni. Az egész ITER tíz évre vetített összköltségét jelenleg 15 milliárd euróra becslik - ez ma a világ legnagyobb és legdrágább kutatás-fejlesztési projektje, amiben egyenrangú partnerként vesz részt az USA, Kína, Oroszország, Dél-Korea, Japán és India, valamint az Európai Unió, annak összes tagállamával.” – írja az Index.
A résztvevők 2006-ban állapodtak meg az ITER építéséről, a munkát felügyelő ITER Organization 2007-ben jött létre, és ekkor kezdték meg az építkezés előkészítését a francia atomenergetikai kutatóváros, Cadarache mellett. A terület rendezése 2009-ben fejeződött be, és nagyjából 2010-től kezdődött a létesítmény építése. 2019-ben az ITER már kétharmad részben kész, 2020-ban szerelik össze a fánk alakú reaktorkamrát, és 2025-ben nyomják meg ünnepélyesen a nagy piros gombot, amivel a plazma létrejön. „Ez még csak a "puha", ionizált hidrogénből generált hideg plazma lesz, a "kemény", a Napnál is forróbb deutérium-trícium fúziós kísérletek 2035-ben veszik kezdetüket. Az ITER létezése a tervek szerint ekkor teljesedik ki: a kutatók 50 megawatt energia befektetésével szeretnének legalább 500 megawatt energiát nyerni, úgy, hogy a második Napként tündöklő több százmillió fokos plazmát sikerül egyben tartani és megszelídíteni.” – írja az Index.
Az ITER termonukleáris erőmű lesz, azaz nem maghasadáson alapul a működése, mint a hagyományos atomerőműveké, hanem magfúzión. „Ez azt jelenti, hogy nem urán lesz benne a fűtőanyag, és nem a maghasadás során felszabaduló hőenergiát használja áramtermelésre, hanem az elemi hidrogén két, természetben is megtalálható izotópja, a deutérium és trícium nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő fúziója szolgáltatja az energiát.” „Ha megfelelő körülmények között egymáshoz préseljük egy deutérium és egy trícium atom magjait, akkor héliummá egyesülnek, miközben egy neutron is felszabadul. Mivel a hélium sokkal kedvezőbb energiaszintet jelent, mint amit a hidrogén két izotópja képvisel, a két állapot közti energiakülönbözet a hélium és a neutron mozgási energiája formájában távozik.” – írja az Index. Olyan a folyamat, mint ami a csillagokban, így a Napban is működő termonukleáris fúzió, és emberi léptékkel nincsenek időbeli, sem térbeli korlátai.
A technológia kihívása az, hogy a fúzióhoz százmillió Celsius-fokos plazmává kell hevíteni a fűtőanyagot, amit kordában kell tartani, nehogy érintkezzen a reaktorkamra falával, mert azonnal elpárologtatná azt, és a folyamat leállna a plazma kihűlésével. A megoldás mágneses tér lehet a plazma körül, ami összetartaná azt, és így lebegtetnék a reaktortérben.
Az ITER az emberiség egyik legígéretesebb vállalkozása. Ha beindul, sikeresen működik, és kigyúl a második Nap a Földön, azzal számos energiaellátással kapcsolatos probléma és ellentmondás oldódhat fel. A kísérlet honlapja ezen a linken érhető el.
Forrás: index.hu
alapján írta: Sós József
Képek forrása: index.hu, iter.org
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
2020. július 28-án „Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődött a világ első erőmű méretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek az összeszerelése kedden a dél-franciaországi Cadarache-ban” – számol be az eseményről az Index.
Már 1985-ben, a hidegháború árnyékában, az amerikai és a szovjet vezetők, Reagan és Gorbacsov, megállapodtak a termonukleáris fúzió békés célú felhasználásáról. Ma ott tartunk, hogy Cadarache-ban, Franciaországban épül az ITER, avagy avagy International Thermonuclear Experimental Reactor, Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor, a világ egyik legnagyobb tudományos projektje, és ami új korszakot kezdhet az emberiség történelmében.
A fúziós energia kutatásán több tucat csoport dolgozik szerte a világban, köztük magyarok is. Az Energiatudományi Kutatóközpont szakemberei, korábban Csillebércen, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet plazmafizikai osztályának munkatársai dolgoznak az ITER-rel kapcsolatos fejlesztéseken.
Az ITER célja egy eddig példátlan, szinte tökéletesen tiszta és emberi léptékkel kifogyhatatlan energiaforrás kiaknázása, ami megoldást jelenthet jelenlegi energia-problémáinkra. A kihívás az, hogy az eredmény távoli, generációkon túlmutató lesz. Az ITER kísérleti jelleggel működik majd, tehát még nem a villamos hálózatba termel áramot. Ha az ITER sikeres, jövőben még további kísérleti erőműveket építenek, aztán elkezdődhet a különböző céllal készülő, különböző méretben legyártott, olcsó fúziós erőművek kora.
„Az ITER nagyságát leíró számok impresszívek: a reaktorkamrában 840 köbméter plazma fér majd el, ezt 360 tonnányi szupravezető mágnes tartja majd kordában, a hatalmas vasbeton kockába bújtatott reaktorszerkezet összesen 23 ezer tonna acél fogja alkotni. Az egész ITER tíz évre vetített összköltségét jelenleg 15 milliárd euróra becslik - ez ma a világ legnagyobb és legdrágább kutatás-fejlesztési projektje, amiben egyenrangú partnerként vesz részt az USA, Kína, Oroszország, Dél-Korea, Japán és India, valamint az Európai Unió, annak összes tagállamával.” – írja az Index.
A résztvevők 2006-ban állapodtak meg az ITER építéséről, a munkát felügyelő ITER Organization 2007-ben jött létre, és ekkor kezdték meg az építkezés előkészítését a francia atomenergetikai kutatóváros, Cadarache mellett. A terület rendezése 2009-ben fejeződött be, és nagyjából 2010-től kezdődött a létesítmény építése. 2019-ben az ITER már kétharmad részben kész, 2020-ban szerelik össze a fánk alakú reaktorkamrát, és 2025-ben nyomják meg ünnepélyesen a nagy piros gombot, amivel a plazma létrejön. „Ez még csak a "puha", ionizált hidrogénből generált hideg plazma lesz, a "kemény", a Napnál is forróbb deutérium-trícium fúziós kísérletek 2035-ben veszik kezdetüket. Az ITER létezése a tervek szerint ekkor teljesedik ki: a kutatók 50 megawatt energia befektetésével szeretnének legalább 500 megawatt energiát nyerni, úgy, hogy a második Napként tündöklő több százmillió fokos plazmát sikerül egyben tartani és megszelídíteni.” – írja az Index.
Az ITER termonukleáris erőmű lesz, azaz nem maghasadáson alapul a működése, mint a hagyományos atomerőműveké, hanem magfúzión. „Ez azt jelenti, hogy nem urán lesz benne a fűtőanyag, és nem a maghasadás során felszabaduló hőenergiát használja áramtermelésre, hanem az elemi hidrogén két, természetben is megtalálható izotópja, a deutérium és trícium nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő fúziója szolgáltatja az energiát.” „Ha megfelelő körülmények között egymáshoz préseljük egy deutérium és egy trícium atom magjait, akkor héliummá egyesülnek, miközben egy neutron is felszabadul. Mivel a hélium sokkal kedvezőbb energiaszintet jelent, mint amit a hidrogén két izotópja képvisel, a két állapot közti energiakülönbözet a hélium és a neutron mozgási energiája formájában távozik.” – írja az Index. Olyan a folyamat, mint ami a csillagokban, így a Napban is működő termonukleáris fúzió, és emberi léptékkel nincsenek időbeli, sem térbeli korlátai.
A technológia kihívása az, hogy a fúzióhoz százmillió Celsius-fokos plazmává kell hevíteni a fűtőanyagot, amit kordában kell tartani, nehogy érintkezzen a reaktorkamra falával, mert azonnal elpárologtatná azt, és a folyamat leállna a plazma kihűlésével. A megoldás mágneses tér lehet a plazma körül, ami összetartaná azt, és így lebegtetnék a reaktortérben.
Az ITER az emberiség egyik legígéretesebb vállalkozása. Ha beindul, sikeresen működik, és kigyúl a második Nap a Földön, azzal számos energiaellátással kapcsolatos probléma és ellentmondás oldódhat fel. A kísérlet honlapja ezen a linken érhető el.
Forrás: index.hu
alapján írta: Sós József
Képek forrása: index.hu, iter.org
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
3D nyomtatott betonoszlopok
Főiskolások készítették el a 3D nyomtatott „Beton koreográfia” oszlopokat, amik táncosok számára szolgálnak színpadi díszletként
A svájci Alpokban, az Origen Fesztiválon, táncosok tartanak előadást kilenc különleges oszlop körül, amiket 3D nyomtatással készítettek el betonból a zürichi ETH (Szövetségi Műszaki Főiskola) hallgatói.
A tanulók újfajta folyamatot alkalmaztak az oszlopok legyártásához, amit a főiskolán fejlesztettek ki, és lehetővé teszi a beton szerkezetek gyors nyomtatását, zsaluzás vagy másféle öntőforma teljes mértékű mellőzésével.
A projekt címe „Beton koreográfia”, a szerkezetek sorát kevesebb mint két és fél óra alatt nyomtatták ki a laborban egy ipari robot kar használatával, ami precíz rétegekben folyatja ki a betont.
„Ez redukálhatja a betonszerkezet gyártás ökológiai lábnyomát a zsaluzás teljes elhagyásával, és a kevesebb beton anyag használatával,” mondta Ana Anton PhD kutató, az oktatók csoportjának egyik tagja.
„Képesek vagyunk stratégiailag csakis oda helyezni az anyagot, ahova az szükséges,” tette hozzá az oktató.
Lehetővé válik az abszolút pontosan méretezett tervek elkészítése, beleértve a komplex mintákat, amelyek csak nagy felbontású 3D nyomtatással érhetők el – a betonrétegek, amiket a robot helyez el, csupán öt milliméter vastagságúak.
A „Konkrét koreográfiával”, a hallgatók célja az volt, hogy folyékonynak tűnő formákat állítsanak elő, amik megmutatták mind az anyagnak, mind a folyamatnak a hagyományos gyártástól eltérő sajátosságait.
A munka kiterjedt az oszlopok belső szerkezetére is, aminek minimális anyaggal kellett a megfelelő erősséget biztosítani a struktúrának.
„Ami jelentőssé teszi a beton nyomtatási megközelítésünket, hogy számunkra az anyag hatékonysága és a technológiában rejlő esztétikai potenciál is hangsúlyos,” mondta Anton.
A folyamat gyorsaságát speciális, gyorsan kötő beton keverék segítette, amit a zürichi ETH egy másik kutatócsoportja fejlesztett ki.
Amint elkészültek, a 2,7 méter magas oszlopokat egy teherautó szállította és installálta a helyszínre – egy kültéri teraszra a Julier-hágón, az Alpokban.
Anton mondta, hogy az Origen Fesztivál alapítója, Giovanni Netzer szerette volna, ha „az úttörő tudományos kutatás és a kultúra merész összjátéka” szerepelne a programban, egy kis „regényes esztétikával”.
2019 júliusában és augusztusában, a Konkrét koreográfia installáció előadások díszletének szerepében tűnt fel.
„Az oszlopok megadják az alkalmat a művészek számára, hogy közöttük táncoljanak, előttük, körülöttük, elbújjanak, rámásszanak és sokféleképpen kerüljenek interakcióba ezzel a különleges, monolitikus architektúrával,” mondta Anton.
„Minden oszlopnak megvan a saját karaktere és dinamikája, csakúgy mint a táncosoknak.”
Az alábbi videó a projektet mutatja be.
Forrás: dezeen.com
Képek forrása: dezeen.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
Főiskolások készítették el a 3D nyomtatott „Beton koreográfia” oszlopokat, amik táncosok számára szolgálnak színpadi díszletként
A svájci Alpokban, az Origen Fesztiválon, táncosok tartanak előadást kilenc különleges oszlop körül, amiket 3D nyomtatással készítettek el betonból a zürichi ETH (Szövetségi Műszaki Főiskola) hallgatói.
A tanulók újfajta folyamatot alkalmaztak az oszlopok legyártásához, amit a főiskolán fejlesztettek ki, és lehetővé teszi a beton szerkezetek gyors nyomtatását, zsaluzás vagy másféle öntőforma teljes mértékű mellőzésével.
A projekt címe „Beton koreográfia”, a szerkezetek sorát kevesebb mint két és fél óra alatt nyomtatták ki a laborban egy ipari robot kar használatával, ami precíz rétegekben folyatja ki a betont.
„Ez redukálhatja a betonszerkezet gyártás ökológiai lábnyomát a zsaluzás teljes elhagyásával, és a kevesebb beton anyag használatával,” mondta Ana Anton PhD kutató, az oktatók csoportjának egyik tagja.
„Képesek vagyunk stratégiailag csakis oda helyezni az anyagot, ahova az szükséges,” tette hozzá az oktató.
Lehetővé válik az abszolút pontosan méretezett tervek elkészítése, beleértve a komplex mintákat, amelyek csak nagy felbontású 3D nyomtatással érhetők el – a betonrétegek, amiket a robot helyez el, csupán öt milliméter vastagságúak.
A „Konkrét koreográfiával”, a hallgatók célja az volt, hogy folyékonynak tűnő formákat állítsanak elő, amik megmutatták mind az anyagnak, mind a folyamatnak a hagyományos gyártástól eltérő sajátosságait.
A munka kiterjedt az oszlopok belső szerkezetére is, aminek minimális anyaggal kellett a megfelelő erősséget biztosítani a struktúrának.
„Ami jelentőssé teszi a beton nyomtatási megközelítésünket, hogy számunkra az anyag hatékonysága és a technológiában rejlő esztétikai potenciál is hangsúlyos,” mondta Anton.
A folyamat gyorsaságát speciális, gyorsan kötő beton keverék segítette, amit a zürichi ETH egy másik kutatócsoportja fejlesztett ki.
Amint elkészültek, a 2,7 méter magas oszlopokat egy teherautó szállította és installálta a helyszínre – egy kültéri teraszra a Julier-hágón, az Alpokban.
Anton mondta, hogy az Origen Fesztivál alapítója, Giovanni Netzer szerette volna, ha „az úttörő tudományos kutatás és a kultúra merész összjátéka” szerepelne a programban, egy kis „regényes esztétikával”.
2019 júliusában és augusztusában, a Konkrét koreográfia installáció előadások díszletének szerepében tűnt fel.
„Az oszlopok megadják az alkalmat a művészek számára, hogy közöttük táncoljanak, előttük, körülöttük, elbújjanak, rámásszanak és sokféleképpen kerüljenek interakcióba ezzel a különleges, monolitikus architektúrával,” mondta Anton.
„Minden oszlopnak megvan a saját karaktere és dinamikája, csakúgy mint a táncosoknak.”
Az alábbi videó a projektet mutatja be.
Forrás: dezeen.com
Képek forrása: dezeen.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
TERMÉSZETES TEXTIL FESTÉS ALGA HASZNÁLATÁVAL: ALGAEMY
Manapság igencsak kapós a természetes textilfestés. Ezzel a technikával foglalkozik a németországi design stúdió, a Blond & Bieber.
Essi Johanna Glomb és Rasa Weber duója újabb szintre emelte a természetes nyomtatást és festést. A páros a művészetet és a tudományt kombinálja, hogy különleges folyamatokat hozzon létre, egyedi anyagok használatával, ami kibővítheti a tervezők lehetőségeit a textilfestés során.
A projekt neve Algaemy, ami találóan hangzik. Glomb és Weber felfedezték az algában rejlő lehetőséget, mint festék alapanyag.
Míg ez egy kicsit úgy hangzik, mintha egy fantasztikus filmből vettük volna, nagyon is valódi, és számos nagyszerű eredményt hozott eddig is. A designerek közösen építettek egy analóg textil nyomót, amit speciálisan mikroalgával történő festéshez alkottak meg.
Gyönyörűen formálták meg bükkfából a gépet, ami mindent magában foglal, ami a nyomtatás folyamataihoz szükséges. Tartalmazza az alga kultúrához az edényeket, filtereket a festéshez, teszt kémcsöveket a szín beállításához, és még egy pár sínt is, ami a nyomott anyag szárításához alkalmazható. Amint az alga kifejlődik, leszűrik és megszűrik, természetes úton színezhető, és a nyomtatásra kész pasztává alakítható.
És a lényeg: hogyan nyomtat ez a gép? Egy óriási hengert gumiszalagokkal vontak be, aminek a formája a nyomat mintájához igazodik – hasonlóan a mintás festőhengerhez, csak sokkal nagyobb méretben. Az egész nyomtatót felemelik, és úgy gurítják a textilen, mintha csak egy talicska lenne.
Tehát miért nyomtassunk algával?
Azzal együtt, hogy hasznos a környezettudatosság szempontjából a természetes festés és kézi nyomtatás technikája, az Algaemy festéseinek különleges vizuális jellege van. A mikroalga biodinamikus természete szerint a nyomott anyagok nem fénytartók, azonban ebben az esetben ez másképp van. Míg sok természetes színezőanyag idővel kifakul a napfénytől, az Algaemy festései nem. Ahelyett, hogy fakulnának, egyre élénkebbek lesznek, „a zöldtől az intenzív kékig, (vagy) a halvány pinktől a fényes vörösig” változnak.
Az Algaemy weboldala ezen a linken elérhető.
Forrás: startupfashion.com
Képek forrása: startupfashion.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
Kacziány Aladár (1887-1978) képzőművész, tanulmányait Budapesten és Olaszországban végezte. Itáliai útja hatására a prerafaeliták műveivel rokon kompozíciókat készített. Tagja volt az 1924-ben alakult Spirituális Művészek Szövetségének. Több külföldi sikere volt, (Hága, 1921; Bécs, 1924; Velencei Biennálé, 1932). A magyarországi szimbolizmus egyik nagy alakja. Az Iparművészeti Iskola tanára. 1930-ban festette az egri minorita templom mellékoltár-képét.
Az alábbi képeket ő készítette pályafutása során.
Infó: arcanum.hu
Képek forrása: mutargy.com; pinteraukcioshaz.hu; worldinmypcoket.blogspot.com; elteonline.hu; artnews.hu
(Itt oktatási célból szerepelnek.)