A 2009-ben bemutatott Avatar című filmben láthatjuk, hogy hogyan szerveződik az élet egy élő idegen égitesten, egy exobolygó körül keringő holdon, a Pandorán. Hasonlóképpen, mint a Földön, az élőlények közösséget alkotnak, és a bioszféra, mint egybefüggő rendszer létezik, minden mindennel összefügg. Ez nem csak a sci-fiben, hanem földi valóságunkban is így van. Érdekes ötletként láthatjuk, hogy a Pandora lényei olyan barátságban vannak egymással, hogy pl. a copfjukon keresztül idegi kapcsolatba képesek lépni egymással. Ezt az élő paradicsomot készül kiaknázni egy csapat ember, akik összeütközésbe kerülnek az őslakókkal. Hogy miért „Avatar” a film címe, azt nem kell elmesélni annak, aki látta, legyen meglepetés annak, aki még elmulasztotta megnézni. Elképesztő lényegi eleme a filmnek.
Az Avatar című filmnek 2020-ra kész lesz a második része. Csak remélni tudom, hogy James Cameron, a különleges látványvilágú filmek rendezője, ismét egy csodás világot mutat nekünk.
Írta: Sós József
Kép forrása: hollywoodreporter.com
(Itt oktatási célból szerepel.)
A Precht építész stúdió faszerkezetes felhőkarcolót tervezett moduláris lakásokkal és vertikális farmmal
A Precht építész stúdió faszerkezetes felhőkarcolót tervezett, ami a moduláris lakásokat vertikális farmmal kombinálja. A koncepciót a Penda iroda társalapítója, Chris Precht és felesége, Fei dolgozták ki, hogy a városi embereket visszakapcsolják a mezőgazdasághoz. A javaslatukban a moduláris lakásokat úgy kell felépíteni, hogy a lakóik elő tudják állítani a saját ételüket. Ennek a kettősségnek, a függőleges tanyának a városban, célja, hogy fenntarthatóbb életet biztosítson a városlakók számára, akik egyre jobban elvesztették kapcsolatukat az élelmiszer előállítással.
A design magvát alkotó egységeket, az előre gyártott A-alakú keretbe foglalt ház-modulokat úgy tervezték, hogy keresztrétegelt falemezből felépíthetők legyenek. Ezeket a lakótereket kombinálják a farmokkal, tehát a lakók termeszthetnek a családjuk részére, vagy nagyobb közösségben, a környék lakóival együtt. A tervező csapat reméli, hogy a torony koncepciója segíthet újraalapozni a természettel való fizikai és mentális kapcsolatot. Minden ház-modul önálló elektromos rendszerrel, szigeteléssel és struktúrával rendelkezik. Ezeket kombinálják a modulok külső rétegével, ami az egységek vízellátó rendszerét, és kert-elemeit hordozza.
Precht úgy alkotta meg a koncepciót, hogy az egyszemélyes felhasználók is felépíthetik a saját otthonukat. Ezek a személyre szabható terek egy sor lehetőséget kínálnak, a konyhától és szalonoktól a hálószobákig, balkonokig és kertekig. A modulok úgy készülnek, hogy kiegészítsék egymást, miközben a különböző egységek különböző rendszereket tartalmaznak, az elektromos kábelektől a szolár berendezéseken át, a hulladék kezelésig és a hidroponikus termesztési egységekig, ahol ételt lehet előállítani. A projekt alapjában publikus funkciók kapnak teret, mint piac és étel tárolási helyiségek, hogy az épület bekapcsolódjon a környék életébe.
Forrás: archdaily.com
Képek forrása: dezeen.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
A történet az 1930-as években Los Angelesben játszódik, ahol egy házasságtörésekre specializálódott magánnyomozó egyik ügye összefüggésbe kerül a város egyik legbefolyásosabb családjával, valamint szó szerint a befolyással – L.A. víz-közmű hálózatával, és az azzal kapcsolatos manőverekkel.
Nem sci-fi, de hasonlít egy mai solarpunk fikcióhoz, ahogy a természeti elemek összefonódnak egy bűnügyi sztorival, mindez naturálisan jelenik meg a filmvásznon. Nem úgy, mint a sokkoló befejezés, de erről többet ne is, azok kedvéért, akik nem látták még a Kínai negyedet.
Írta: Sós József
Infó: hu.wikipedia.org
Kép forrása: goldenglobes.com
(Itt oktatási célból szerepel.)
Szilágyi Erzsébet szobrász, ötvösművész, 1978-ban született Budapesten. Izgalmas eddigi pályájának adatait weboldalán olvashatjuk, és számos műve látható ezen a linken. Az ő alkotásaiból válogattam az alábbi képeket.
Képek forrása: szilagyierzsebet.hu; Agnes Peter facebook
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
Jean Paul Gaultier 1994 tavaszi hordható kollekciója, a „global village chic” stílus jegyében készült annak idején. Azt hiszem, hogy a solarpunk faktor kilométeresre nyúlik, végignézve a ruhakölteményeket, melyeket a 90-es évek túlontúl karcsú topmodelljei mutatnak be (pl. Naomi Campbell) az alábbi képeken.
Infó: vogue.com
Képek forrása: vogue.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)