Éppen Harriet Dyer könyvét tartom a kezemben, pillanatok alatt kiolvastam. A szerző számos népszerű szakkönyvet írt a nagyközönségnek. A feminizmusról és egyéb ideológiákról írt kötetek mellett a „Mondj nemet a műanyagra” magyarul is megjelent kiadvány a hétköznapok emberének segít felvenni a harcot a túlzott műanyaghulladék termelésünk csökkentésének érdekében.

101 db. tippet olvashatunk, tulajdonképpen ez a könyv tartalma, minden ötlet egy kicsit közelebb visz ahhoz, hogy szinte teljesen nélkülözzük a műanyag kukába dobását. Nagyon remek olvasmány, ami ráadásul a magyar olvasóra van szabva, neki szánt információkkal kibővítve.

Csak ajánlani tudom, talán életre szóló befektetés lehet a könyv megvásárlása, úgyis közeleg a karácsonyi ajándékozás; az ajándékok csomagolására szintén kapunk a szándéknak megfelelő, a műanyagnál (pl. cellux) gyorsabban lebomló anyagokra vonatkozó ötleteket.


Írta: Sós József
Infó: goodreads.com
Kép forrása: moly.hu
(Itt oktatási célból szerepel.)

A Negyedik fázis (Phase IV) című 1974-ben bemutatott sci-fi horrorban hangyákat láthatunk, amik egy kozmikus üzenet hatására különös építményeket kezdenek építeni. Egy férfiakból álló tudós páros laboratóriumot állít fel, hogy a hangyákkal kísérletezzen, a bonyodalmakba magukkal sodorva egy helyi lányt. Az egyébként grafikával is foglalkozó Saul Bass (1920-1996) rendezte a filmet, aminek látványvilága is szépen megszerkesztett montázsokban bővelkedik, és egészében a vizuális művészetek felé közelít. A képeken valódi hangyákat láthatunk, ezeket a képsorokat a természetfotográfus, Ken Middleham-nek köszönhetjük. Hogy mi a film tanulsága? Egy lehetséges válasz, egy kérdés: vajon a hangyák élnek-e az emberek világában, vagy az emberek élnek a hangyákéban?


Írta: Sós József
Infó: io9.gizmodo.com; en.wikipedia.org
Kép forrása: mafab.hu
(Itt oktatási célból szerepel.)

Az ecoLogicStudio (Claudia Pasquero és Marco Poletto) 16,2 x 7 méteres modulokból formálta meg a photo.synth.etica-t, amit városi épületek homlokzatára lehet installálni, ahogy azt Dublinben is tették; minden modul fotobioreaktorként funkcionál, vagy magyarán: digitálisan tervezett, és egyedileg legyártott bioplasztik konténerként, ami a napfényt arra hasznosítja, hogy élő mikro-alga kultúrákat tápláljon, amik egyébként éjjel enyhe fényt bocsátanak ki magukból.



A photo.synth.etica úgy működik, hogy a szűretlen városi levegő a homlokzat alsó szélén belép a rendszerbe, és elkezd légbuborékokként utazni a bioplasztikon keresztül. Itt falánk mikrobákkal lép kapcsolatba, amik felfogják és tárolják a CO2 molekulákat és légszennyező anyagokat alga formájában, és biomasszát termelnek belőle. Ez begyűjthető és további bioplasztik előállítására használható, arra a nyersanyagra, ami a fotobioreaktorok egész szerkezetét alkotja. A folyamat úgy végződik, hogy frissen fotoszintetizált oxigén távozik a homlokzat felső szélén, a városi mikroklímába. A stúdió mostanában a függöny nagyobb léptékű gyártásával próbálkozik.



Összeségében a photo.synth.etica azt sugallja, hogy „az emberközpontú korban, egy nem emberközpontú okoskodás, és a legkorszerűbb technológia használata, mely digitális és biológiai intelligencián alapul, lehetne a várostervezés magja, mely a kollektív érzékenységünket stimulálná, hogy felismerjük a diszciplínák, anyagok adta lehetőségek és technológiai rendszerek közti mintázatokat.”



Forrás: designboom.com
Képek forrása: designboom.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)

Infó: iamnotastalker.com
Képek forrása: eclectitude.com; iamnotastalker.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)

Kaméleon robot ruha, mely a környezetére reagál


A csúcstechnológiájú komputerektől és intuitív eszközöktől az önvezető autókig, és most, a robot ruháig, a technológia elárasztotta a gondolkodásunk, érzékelésünk és divat-identitásunk útjait.



A két autonóm sziluett érzékeny a környezetére. A montreali divat kreatív, Ying Gao tervezte a robot ruhákat, melyek „fodrozódnak, tágulnak és összehúzódnak,” a környezetük jelzéseire válaszolva, és úgy tesznek, „mintha élnének.” „Áramló víz” és „Megállt idő” a nevei az autonóm ruházatnak.



A robot ruhákat apró kamerákkal szerelték fel – melyeket Raspberry Pi komputerhez kapcsoltak, csakúgy mint szín és fény szenzorokat. Ez a módja annak, ahogy az öltözék információkat gyűjt. A megfelelő válaszokat aktuátorok és mágnesek sorozata indítja el. Ezek „szilikonnal vannak összefűzve”, ez alkotja a dresszek anyagát.




Forrás: trendhunter.com
Képek forrása: dezeen.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)

Infó: hu.wikipedia.org; port.hu 

Kép forrása: wired.com 

(Itt oktatási célból szerepel.)

Írta: Sós József
Infó: MAGYAR NÉPRAJZ nyolc kötetben
Kép forrása: szekelyfold.ma
(Itt oktatási célból szerepel.)