„Az Alena Akhmadullina márkát 2001-ben alapította Szentpéterváron a tervező, Alena Akhmadullina, hogy Oroszország divatjának igazi ékköve legyen. Mind orosz, mind más országok népmeséi, tündérmeséi inspirálják, hogy varázslatot vigyen a modern lány életébe. Az Alena Akhmadullina márka mintái és egyedi szabásai mára ismertté váltak mind Oroszországban, mind más országokban.” – olvasható a márka honlapján, bővebben ezen a linken.
Néhány darab kényelmetlennek tűnik, mások csupán cérna vékony nőkre illenek, mégis azt hiszem, inspirálóak a ruhák, különösen a hímzett és nyomott rátétek, amik valamiféle történelmi metszet-könyvekből vagy középkori textilekről származnak.
A következő képeket tehát Alena Akhmadullina 2019 tavaszi ready-to-wear kollekciójából válogattam.
Infó: alenaakhmadullina.ru
Képek forrása: vogue.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
Annette Paul, André Tempel, Christoph Rossner, Viola Schöpe, Arendt Zwicker valamint Heike Böttcher művészek, designerek és építészek Drezda Külső-Újváros (Äußere Neustadt) városrészében társasházak homlokzatait alakították át művészi kivitelben.
Az egyik ilyen ház, az ún. Zenélő ház, melynek homlokzatára sajátos kivitelezésű esővíz-elvezető rendszert építettek. Az ötlet Oroszországból, Szentpétervárról származik, ahol az alkotók egy régi cári bérházon furcsa, túlméretezett, szovjet ereszcsatornával találkoztak, még az 1990-es években. A drezdai ház ezt az élményt dolgozza fel, és hangszerekre emlékeztető csatornái valóban „zenélnek”, ha átfolyik rajtuk a víz, mivel a csövek keresztmetszetét belső gyűrűkkel is ellátták, a tetőről lefolyó víz a hirtelen nyomás különbség megváltozásai miatt „zenélni kezd”.
A homlokzati mű elkészülte óta szivattyúval látták el a szerkezetet, hogy minden fél órában hallható legyen a turisták nagy örömére.
Infó: gyartastrend.hu
Képek forrása: dailymail.co.uk; tripadvisor.co.hu
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
Lazítás ingyenes magyar természetfilmekkel az 50. Föld napján
By Józsi - április 22, 2020
50 évvel ezelőtt, 1970-ben amerikaiak milliói mozdultak meg bolygónk védelmének érdekében. 1970. április 22-én 20 millió amerikai – az USA akkori népességének 10%-a – vonult utcára, egyetemi kampuszokba, és több száz városban tüntettek a környezettel kapcsolatos tudatlanság és nemtörődömség ellen, és új utat követeltek a planétánk számára. Az első Föld napjára sokan úgy tekintenek, mint a modern környezeti mozgalmak megalapozójára.
Most, 2020-ban, ha a koronavírus járvány miatt nem is megyünk tömegrendezvényekre, az ünneplésnek egy otthoni módját javaslom. A két magyar természetfilmes, Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika alkotópáros, azaz a NatFilm Hungary, most ingyenessé tette három filmjét, amit a YouTube-on nézhetünk meg. „Bár [új filmjük] a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.” – írja a Greenfo.
Vad Szigetköz – A szárazföldi delta (2013)
Vad Kunság – A Puszta rejtett élete (2016)
Tiltott Zóna – Harctéren a vadvilág (2017)
Forrás: earthday.org; greenfo.org
Kép forrása: magyarkurir.hu
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
"Bebizonyítottuk, hogy a napenergia gazdaságos és még inkább bebizonyítottuk azt, hogy ha az olaj és szén már elfogytak, az emberiség még tovább hasznosíthatja a napsugarak végtelen energiáját." – nyilatkozta Frank Shuman, a New York Times, 1916. július 16-i számában.
Frank Shuman (1862-1918), amerikai feltaláló, szabadalmai között szerepel a biztonsági üveg, ő a napenergiával fűtött gőzgép megalkotója.
1897-ben kezdett kísérletezni a naperőművel. Kezdeti modelljében a napsugarak egy kb. 50 cm-es dobozra verődtek. A doboz belsejében fekete csövekben éter folyt, melynek a víznél alacsonyabb a forráspontja. Az éter apró gőzgépet hajtott.
Shuman 1908-ban céget alapított, mely a napenergia hasznosításával kívánt foglalkozni (Sun Shine Power Company), és a cél nagyobb naperőmű építése volt. Itt már nagyobb hatékonyságú, tükrökkel felszerelt napkollektorokról volt szó, melyben vizet használtak. Shuman kifejlesztette a rendszerhez alkalmas alacsony nyomású gőzturbinát, mely négyszer hatékonyabban dolgozta fel az energiát, mint korának legjobb motorjai. Megépítette a gőzgépet is, amelyet alacsony nyomású víz hajtott, és ezzel 1912-re szabadalmaztatta a napenergiás meghajtó rendszert.
1912 és 1913 között Shuman Egyiptomban, Kairó közelében megépítette a világ első naperőművét. Ebben a rendszerben félkör átmérőjű tükör vályúkat használtak a fókuszpontban elhelyezkedő csőben lévő víz melegítéséhez, mely egy 60-70 lóerős motort hajtott, ezzel percenként 20.000 liter öntözővizet pumpáltak a Nílusból az ültetvényekre.
Munkája halála után megtorpant, az I. világháború és az azt követő olcsó olaj 1930-as évekbeli elterjedése miatt. Munkásságát azonban újra felfedezték, és ma is vannak tükrös naperőművek, pl. Spanyolországban, a PS10 naphőerőmű Sevilla mellett.
Infó: hu.wikipedia.org
Kép forrása: en.wikisource.org
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
Kép: Üstökösök az éjszakai égen, régi angol metszet
Érdekes tény az is, hogy a 76 évente érkező Halley-üstökös 1456-ban is feltűnt, amikor a nándorfehérvári csata idején nagy pestis járvány volt a török táborban, ami segítette a magyar győzelmet. A pestis később átterjedt a magyar táborra is, abban a betegségben hunyt el Hunyadi János és Kapisztrán János is.
Minden évben elérik a Földet a Perseidák és a Leonidák nevű meteorrajok, amik a Swift-Tuttle-üstökös széteséséből keletkeztek. Fél éves késéssel pontosan egybeesnek az évenkénti influenza járványokkal.
A pánspermia hipotézise egyelőre nem bizonyított, és az sem, hogy egyes járványok valóban az űrből érkeznek hozzánk. Azonban az az aktuális érdeklődés a vírusok iránt, ami most, a koronavírus idején jelentkezett, apropót adhat arról elmélkedni, hogy talán a Földünk egy tágabb rendszer része, máshol is lehetnek élőlények, hiszen egyszerűen még nem tudjuk, itt alakult-e ki az élet, vagy netán kívülről érkezett, hiszen sem ezt, sem azt nem sikerült még kísérletekkel igazolni.
Infó, forrás: Gazdag László - Környezet-gazdaságtan, környezetgazdálkodás; Kossuth Kiadó, 2018.; hu.wikipedia.org - Pánspermia szócikk
alapján írta: Sós József
Kép forrása: Pinterest
(Itt oktatási célból szerepelnek.)