A koronavírus utáni világ

By Józsi - április 13, 2020

Ebben a bejegyzésben a The New York Times Vélemények rovatából hoztam három olvasói vélemény-levelet. A téma a koronavírus hatásai és összefüggései a klímaváltozással és a fenntarthatósággal. Mielőtt belefognánk, elnézést kérek mindenkitől, aki a járvány miatt rosszul érintett, de látni lehet, hogy a koronavírusnak sok objektív hatása van, amik egyelőre kérdőjeleket rajzolnak elénk, és minden bizonnyal hatással lesznek jövőnkre.



Kép: két páros a „szociális távolságot” megtartva ül, és nézelődik, előttük Los Angeles panorámája, az égen szokatlanul tisztán láthatók a felhők, mivel a légszennyezés csökkent a koronavírussal kapcsolatos korlátozások eredményeként.

Az NY Times egyik olvasója az újságban leközölt levelében arról ír, hogy Los Angelesben, New Yorkban, Manilában és Milánóban az ég kezd kitisztulni, ahogy a járvány miatt visszaesik a légszennyezés. Velencében a kanális vize elég tiszta ahhoz, hogy látni lehessen a halakat, a delfinek pedig visszatértek. Mi történne a világgal, ha továbbra is tartanánk magunk ahhoz a trendhez, ami a járvány miatti kényszerű gyakorlatban alakult ki?

Csökkenne az asztma, rák, tüdő- és szívbetegségek száma, kevesebben halnának meg a vírus utáni világban. Több szépség költözne életünkbe, mivel lassulna a káros anyagok globális kibocsátása.

A koronavírus egy katasztrófa, azonban új utakat nyit meg. Mi lenne, hogyha megszűnne az eszeveszett rohanás, az állandó gyártás, a szükségtelen, hamar nélkülözhető cikkek szüntelen előállítása, és a nonstop fogyasztói költekezés lecsendesedne? Ha megújuló energiába invesztálnánk, elektromos járművekbe és tömegközlekedésbe, és leállna a fosszilis energia finanszírozása, kedvünkre valóbb lenne a munkavállalás, és javítanánk önmagunk és a bolygónk egészségét? Azelőtt nehéz volt elképzelni ekkora változást, de most láthatjuk a saját szemünkkel, hogy mennyire tud alakulni a kép. Minden új ösztönzésnek azt a célt kellene szolgálnia, hogy átlépjünk egy fenntarthatóbb világba. A gyermekeink és unokáink kedvéért.


Egy másik levélíró szerint látható, hogy a sok ember halálát követelő koronavírusra viszonylag gyorsan reagáltak a kormányok és intézmények. Akár ha az elhalálozások számát nézzük, akkor világossá válik, hogy a klímaváltozás negatív hatásai is legalább annyira szörnyűek, mint a koronavírus jelensége. Kibontakozóban van egy emberközpontú gazdaság, a pénz-központú, fogyasztás vezérelt helyett.


Egy harmadik olvasó egy korábban megjelent cikkre reflektál, és arról ír, hogy a koronavírus lebecsülése hasonlít a klímaváltozás lebecsüléséhez.

Akár a klímaváltozás, a világjárvány is kívül esik legtöbbünk tapasztalatán. Akár a klímaváltozásnak, a világjárványnak is fokozatai vannak, eleinte kis hatásokkal. Akár a klímaváltozásnak, a világjárványnak is olyan hatásai vannak, amik a tudomány módszereivel előre láthatók, aminek az emberek általában nem lehetnek tudatában. Akár a klímaváltozásnak, a világjárványnak is olyan hatásai vannak, amik általában megjósolhatók, de a részleteibe menően nem. Akár a klímaváltozásnak, a világjárványnak is ki lehet küszöbölni számos rossz hatását, ha határozottan fellépünk, mielőtt a legrosszabb forgatókönyv érvényesülne.


Ha a három levelet összevetjük, azt hozzátehetnénk, hogy valóban számos fontos dolog szünetel a mindenki egészsége érdekében. Valóban az ember élete számít, jobban, mint eddig? Vannak, akik többet dolgoznak a létfenntartó ágazatokban, azonban minden ésszerűség szerint történnek a dolgok. Az élelmiszer bolt fontosabb, mint a ruházati. De ruhát is rendelhetünk online, ha egyáltalán szükségünk van rá. Netán nagyobb körültekintéssel vásárol az, aki egyáltalán akar vásárolni. Úgysem megyünk sehová, nem is kell új megjelenés. Talán ezután tényleg az ésszerűség dönt majd? Remélem, meglátjuk a változások utáni világot. Jó egészséget kívánok minden kedves olvasómnak.


Infó és forrás: nytimes.com, usnews.com
alapján írta: Sós József 
Kép forrása: usnews.com
(Itt oktatási célból szerepelnek.)

  • Share:

You Might Also Like

0 Comments