Szocio-ökológiai modellt javasolt a Magyar Művészeti Akadémia és Keszthely önkormányzata által kiírt építészeti pályázatra a GUBAHÁMORI építésziroda.
Guba Sándor és Hámori Péter tervében megszűnne a füves, burkolt strand, és helyét a Balaton eredeti élő környezetéhez hasonló tavakkal tagolt, ligetes, nádasos, száraz és nedves rétek tarkította természeti közeg venné át.
Az embereket kiszolgáló csekély számú létesítmények az elbontott épületek és csúszdaszerkezetek anyagából épülnének fel, csökkentve az építésnél keletkező hulladékot.
A vasút Balaton felőli oldala autómentes övezet lenne, csökkentve a hang- és levegőszennyezést. Emberi erővel hajtott járművekkel (bicikli, cargobicikli, csomagszállító eszközök) lehetne behajtani a területre. A zaj és a lecsökkent emberi jelenlét miatt valószínűleg visszatérnének a tájra jellemző állatfajok.
Az emberközpontúságon túli gondolatok mentén kitalált, hasonló irányított projektekkel lehetne elérni, hogy a balatoni ökoszisztéma fejlődjön, hiszen a vízpartok nagymértékben beépültek.
HANGKÉPEK
Bernie Krause, amerikai bioakusztika-kutató rendszeresen dokumentálja környezete élőhelyeinek hangjait, és megállapította, hogy a Föld szinte minden pontján folyamatosan halkulnak a nem emberi élőlények által kibocsátott hangok, az ember okozta zaj azonban egyfolytában nő.
A táji környezetét túlságosan uraló ember által okozott hanghatások kimutathatóan csökkentek a 2020-as koronavírus járvány idején, és ez jelentős gazdagodást idézett elő a nem emberi lények által kiadott hangok sávjában.
A Balatonnál a turizmus szezonalitása miatt a hangkép is idényszerű. A hideg és átmeneti hónapokban alig van emberi hangterhelés, és a tömeges emberi jelenlétet megelőző április, kora májusi időszakban megfigyelhető a gazdag élővilág.
Amikor hirtelen több tízezer ember jelenik meg a strandokon, őrjítő kakofónia tapasztalható reggeltől estig. A többi élőlény hangja elnémul.
ÁTMENETI TEREK
A tornác, ami a magyar népi építészet egyik legfőbb találmánya, átmeneti térként szolgál a ház és a környezet között. Védi a házat és lakóját a csapadéktól, széltől és extrém hőtől, a napközbeni tartózkodás és munka helyszíne. Hasonlóképpen a padlás, amit nem építettek be, hanem szénát tároltak fent télen benne, ami hőszigetelőként is működött, nyáron pedig az átszellőzés hűtésként szolgált. Az udvart is úgy építették be, hogy átmeneti térként szolgált. Ezek a tradíciók megelőzték a mai épületgépészeti megoldásokat, az energiaválságot megelőző korok eredményei.
A Balaton átmeneti tere a természetes vízparti sáv. Védi a vizet a szennyeződéstől, a partot pedig védi az erózióval szemben.
A diverzitás hasznának matematikai okai is vannak, alternatív megoldásokat tesz lehetővé. Ha az egyik elem számára a stressz kivédése nem sikerül, sikerülhet egy másiknak. Szegényebb sokféleség esetén ez a hatás gyengül.
A katonai felmérési térképeken (1785, 1869, 1941) nyomon követhetők a nádas-berekes átmeneti tér változásai: feltöltődése, hanyatlása. Ezt a folyamatot főként a Balaton vízszintjének magasan tartása a hajózhatóság érdekében, a Zala folyószabályozása, a városi terjeszkedés és a vizek szennyezése idézték elő.
A természetes átmeneti tér védelme híján a stresszhelyzeteket mesterségesen kezdték csökkenteni, pl. iszapkotrás rengeteg hulladékkal, hínármetszés, beton partvédelem, az elöntött területeken álló épületek rekonstrukciója.
STRAND
A „keszthelyi modell” egy szocio-ökológiai minta, ahol a nem emberi igények is fontosak az emberek számára készülő fejlesztésekben.
Az elmúlt két évszázadban a Balaton vízparti zónája kizárólag a turizmus igényeit szolgálta ki, az élővilág a megsemmisülés határára került.
A terv célja egy egészségesebb egyensúly, nem pedig a vendéglátás, fürdőkultúra és rekreáció beszüntetése.
A „keszthelyi modell” egy új minőséget képvisel a strandok világában. A város vízparti központja, ami a honos növény- és állatfajok és az ember természetes élőhelyének kombinációja. Nincs kiépített homokos, füves strandterület, nincs vendéglátóegység-sor, nincs épített medence. Fák árnyékába lehet telepedni. A természetes vagy bányató partokhoz hasonló állapotot képez, ahol a növényzet jelöli ki a határokat.
INFRASTRUKTÚRA
A Balaton mentén megszaporodott autóforgalom forgalmi terhelést és parkolóhely hiányt okoz.
A keszthelyi modell P+R és P+B parkolók építésére tesz javaslatot a város határain és a vasútnál. Három célcsoport számára kell biztosítani nyáron a strandhoz jutást: (1) helyi lakosok és a Keszthelyen megszálló vendégek, nekik a belső minibusz hálózat kiegészítve kerékpárokkal, segway-jel elegendő kapacitást biztosít, (2) szomszédos településekről napi látogatók, nekik szintén a P+R parkolóval kombinált minibusz hálózat használható, (3) tömegközlekedéssel érkezők, ők a vasút- és autóbuszállomástól gyalogosan vagy kerékpárral, vagy bérelhető csomagszállító eszközökkel juthatnak el a vízpartra.
A vasút Balaton felőli oldala autómentes övezet, hogy minél kevesebb legyen a környezet hangterhelése és levegőszennyezése. Itt csak emberi erővel hajtott járművekkel lehetne közlekedni (kerékpár, corgobicikli, csomagszállító eszköz, segway, elektromos motor).
A terv fontosnak tartja a strandolás lehetőségét, mint az ember számára fontos tevékenységet. Az önkormányzat kiemelt szerepét hangsúlyozza, mint gazdálkodó szerv és az infrastruktúra fenntartója, aki a strandolást teszi lehetővé. A helyi önkormányzat hatásköre alá vonná az extra szolgáltatások üzemeltetését, és a nyári közlekedés fenntartását, mint a profitmentes szolgáltatások kompenzációját.
A bejegyzés az epiteszforum.hu cikke alapján íródott
Képek forrása: epiteszforum.hu
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
0 Comments