Az aktuális melegedési trendnek különös jelentősége van, mivel extrém módon (több mint 95 százalékos valószínűséggel) a 20. század közepe óta zajló emberi aktivitás eredménye, és néhány évtizede olyan ütemben halad, amely évezredekig példa nélküli volt.
A Föld körül keringő szatellitek és más technológiai eszközök lehetővé tették a tudósok számára, hogy az egészre irányuló nézőpontból vizsgálják a jelenséget, sok különböző típusú információt gyűjtöttek össze bolygónkról és klímájáról, globális léptékben. Ez az adat mennyiség, melyet sok év alatt gyűjtöttek, a szemünk elé tárja a változó klíma jeleit.
A széndioxid és más gázok hőt csapdába ejtő képességét a 19. században demonstrálták. Számos NASA által repült eszköz tudományos alapja, hogy e gázok képesek befolyásolni az infravörös energia légkörben történő átvitelét. Nem kérdés, hogy az üvegház gázok növekvő szintjei a Földet melegítik.
Grönland, az Antarktika és a trópusi hegyi gleccserek jégtakarói veszélybe kerültek, és ez megmutatja, hogy a Föld klímája válaszol az üvegház gázok szintjeinek változásaira. Ősi bizonyítékokat találhatunk a fák évgyűrűiben, óceáni üledékekben, korall zátonyokon és az üledékes kőzetek rétegeiben. Ezek az ősi, vagy paleoklíma, bizonyítékok megmutatják, hogy a jelenlegi melegedés hozzávetőlegesen tízszer olyan gyorsan történik, mint az átlagos jégkorszakok közti váltakozás aránya.
A gyors klímaváltozás bizonyítékai kényszerítő erejűek:
Globális hőmérséklet emelkedés
A bolygó átlagos felszíni hőmérséklete kb. 0.9 fok Celsius emelkedést mutat a késői 19. századhoz képest, ezt a változást nagyrészt a növekvő széndioxid és az atmoszférába történő más emberi kibocsátás idézte elő. A melegedés legnagyobb része az utóbbi 35 évben ment végbe, az öt legmelegebb évvel, amit 2010 óta regisztráltak. Nem csak 2016 volt a valaha mért legmelegebb év, de az év 12 hónapjából nyolc – januártól szeptemberig, június kivételével – voltak a valaha mért legmelegebb hónapok.
Melegedő óceánok
A megnövekvő hő legtöbbjét az óceánok nyelték el, az óceán felső 700 métere 1969 óta 0,2 Celsius fok melegedést mutat.
Csökkenő jégtakarók
A grönlandi és antarktiszi jégtakarók tömege csökkent. A NASA Gravity Recovery and Climate Experiment (GRACE) missziója megmutatta, hogy Grönland évente átlagosan 286 milliárd tonna jeget veszített 1993 és 2016 között, míg az Antarktisz évente kb. 127 milliárd tonna jeget veszített ugyanazon időszakban. Az Antarktisz jégtömeg vesztésének aránya az utóbbi évtizedben megháromszorozódott.
Visszahúzódó hóhatár
Szinte mindenhol a világon a hóhatár visszahúzódik – beleértve az Alpokat, Himaláját, Andokot, Sziklás-hegységet, Alaszkát és Afrikát.
Kép: A Kilimandzsáró eltűnő hósapkája, az űrből.
Csökkenő hótakaró
A szatellit megfigyelések megmutatják, hogy az Északi félgömbön a tavaszi hótakaró mennyisége az utóbbi öt évtizedben csökkent, és a hó korábban olvad el.
A tengerszint emelkedése
A globális tengerszint kb. 20 centimétert emelkedett az utóbbi száz évben. Az utóbbi két évtized aránya közel a duplája annak, amit száz évvel ezelőtt mértek, és kisebb mértékben, de gyorsul minden évben.
Kép: Maldív-szigetek: a tengerszint emelkedés nagy veszéllyel fenyegeti
Gyengülő sarkvidéki tengeri jég
A sarki tengeri jégnek mind a mérete mind a vastagsága gyorsan gyengült az elmúlt néhány évtized során.
Kép: A 2012-es sarki jég minimum vizualizációja, a valaha mért legalacsonyabb
Extrém események
1950 óta, a mérhető hőmérséklet emelkedéssel kapcsolatos események száma az USA-ban növekszik, míg a mérhető alacsony hőmérsékletű események száma csökken. Az Egyesül Államok növekvő számú intenzív esőzések tanúja is volt.
Az óceán elsavasodása
Az ipari forradalom kezdete óta az óceánok felszíni vizeinek savassága kb. 30 százalékot növekedett. Ez a növekedés az emberi kibocsátás eredménye, mivel minél több széndioxidot küldünk az atmoszférába, azáltal az óceán annál jobban elnyeli azt. Az óceánok felső rétegei által elnyelt széndioxid mennyisége 2 milliárd tonnával nő évente.
Forrás: climate.nasa.gov
Képek forrása: climate.nasa.gov
(Itt oktatási célból szerepelnek.)
0 Comments