„Ég a házunk, közben mi ülünk az asztalnál és veszekszünk. Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: "tűz van!". Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: "tűz van, ég a házunk!". Az emberiség önképe szerint az első két csoportba tartoznak a "normálisak", a harmadikba a "szélsőségesek". Törvényszerű hát, hogy egy "nem normális" kislány legyen a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja” – olvasható a könyv fülszövegében. 

A könyv az egyik legnépszerűbb irodalmi műfajban íródott, ez egy családtörténet. Megmutatja Greta Thunberg rajongóinak, hogy mik voltak a fiatal közszereplő 2018-as Iskolasztrájkjának előzményei, és mit élt meg a család a két autista lánnyal, a túlhajszolt anyukával, és a sokszor tanácstalan apukával. A hang, ami megszólal a könyvben, Greta édesanyjának, Malena Ernmannak a hangja. Azon kevesek közé tartozik, akik az ökológiai és klímaválságot összekapcsolják az emberek magánéleti és a hétköznapok során megélt válságaival. Mert jelen kultúránkban mindennek „jobbnak, nagyobbnak, erősebbnek, gyorsabbnak” kell lennie, és sokan „kirepülnek a körhintából”, ami egyre gyorsabban forog. Én inkább nem is spoilerezném le a könyv fő pontjait, elég az hozzá, hogy rövid, helyenként egy oldalas fejezetekből („jelenetekből”) van összerakva, ami rendkívül megkönnyíti az olvasást, és rövid idő alatt befogadható az egész mű. 

Ég a házunk - Greta Thunberg, Svante Thunberg, Beata Ernman, Malena Ernman; Corvina Kiadó, 2019.