A Hyperloop egy olyan „rakétavonat”, amely egy mágneses csőben előállított szinte légüres térben suhan. A maglev elv kiküszöböli a gördülési ellenállást, a levegő kiszivattyúzásával pedig elérik, hogy a levegő súrlódása is megszűnjön, így megközelíthetővé válik a vonat számára a hangsebesség is. 

A Virgin Hyperloop cég november elején tesztelte Nevadában a hyperloop vasútját. A kapszula két munkatársukat szállította, és 15 másodperc alatt tette meg az 500 méteres tesztpályát. Elon Musk, a SpaceX űripari vállalkozás alapítója 2013-ban állt elő a pneumatikus szállítási rendszer ötletével. Musk eredetileg a Los Angeles és San Francisco között tervezett nagysebességű vasút alternatívájaként javasolta a csőben akár 1200 kilométeres sebességre is képes kapszulákat, amelyek 30 perc alatt kötnék össze a két kaliforniai nagyvárost. Az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Abu-Dzabi és a 150 kilométerre fekvő virágzó városállam, Dubaj között 12 perc alatt lehetne megtenni az utat a technológiával. 

A legújabb hír pedig arról szól, hogy a dél-koreaiak hypertube vonata az 1000 kilométer/órás sebességet is meghaladta a múlt heti teszten. Dél-Korea azt reméli, hogy 2024-ben élesben is elindíthatja majd az első ilyen hyperloop-járatot, amely három óráról 30 percesre csökkenti az utazási időt Szöul és Dél-Korea második legnagyobb városa, Puszan között. 

Ha a vonatok közel szuperszonikus sebességgel képesek közlekedni, könnyen hatékonyabbnak bizonyulhatnak, mint az utasszállító repülőgépek. A fenti első képen egy fantázia-vasúthálózat látható, amin a vasútvonalak az egész világtérképet behálózzák.