Vízmegtartással a sivatagosodás ellen

By Józsi - augusztus 24, 2020

Bizony, a klímaváltozás már Magyarországon is érezhető. A hazai mezőgazdaság aszályokkal küzd, pedig évente több Balatonnyi víz távozik az ország területéről, a Duna-Tisza közi Homokhátságot pedig az ENSZ mezőgazdasági szervezete évekkel ezelőtt félsivatagos területté nyilvánította. Toldi Csaba, a Dongér-­Kelőér Egyesület elnöke azok közé tartozik, akik természetes megoldásként, a vízvisszatartással védekeznek a szárazság ellen, és így keltik új életre a tájat. Toldi a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában elmondja, hogy a víztározójuk egy régi tőzegtó, amiből régen tőzeget bányásztak. Amikor a tőzeget kibányászták, feljött a talajvíz, ami túl magas volt, így készült a csatorna, hogy a vizet elvezessék, mára azonban kiapadt. Ennek a csatornának a folyásirányát fordítják meg, és elzárásokat hoznak benne létre, így megtarthatják a lehulló csapadékot, megemelik a vízszintet, és visszaengedik a régi tavakba.




A tavakat kikotorják; a méretük 1,8 hektár, és folyamatosan lehet bennük vizet tartani. Tulajdonképpen a lényegi elemek már megvannak, nem kell a vízvisszatartó rendszer minden részéhez energiát befektetni. Sőt, az elzárások nem kerülnek sok pénzbe, viszont az eredmény jelentős. Ez a vízmegtartás leggazdaságosabb módja. Ún. nyúlgátnak vagy jászolgátnak hívják az eszközt, amit használnak. Ez egy egyszerű fonatos gát: kétoldalt két sor fonat cölöpökkel, közötte fólia. Ezt állítják be bizonyos magasságra, a lényeg, hogy mindig magasabb legyen a csatorna vízszint magassága, mint a tónak a magassága, így tudják feltölteni a tavat.


A nem egészen két hektáros tavak kb. 30 vagy 40 hektárnyi környező földterületet tudnak visszatölteni talajvízzel. A talajvízszint megemelkedésével a területen megduplázódik a termés.


A vízvisszatartás a Homokhátságon tágabb összefogás eredménye. A közeli településeken: Móricgáton, Szankon és Jászszentlászlón foglalkoznak a projekttel. Az erdészet is benne van, erdei vannak a csatornák környékén.


Az ottani erdőkben van egy sajátos jelenség nyáron, mégpedig az, hogy ősz van. Ez azt jelenti, hogy nyáron a falevelek már lehullnak, azért mert az aszály miatt a fák nem tudják a faleveleket fenntartani, és az életvédelem céljából inkább a lehullajtják a leveleiket. Tehát ugyanaz, mint máshol ősszel, csak ott a nyár közepén történik. A vízvisszatartással azonban az erdőbeli jelenség elmarad. Tehát nem lesz ősz nyáron.


A tározót nemigen kell karban tartani, önmagában is tartja a vizet, és feltölti a mellette levő területeket. A szakemberek azt mondják, a föld a legjobb víztározó, mert nem csak a felszíni vízről van szó, hanem a földben levő vízről is. Sok kicsi víztározó hozhat megoldást. A párolgás sem vész el, az elpárolgott víz belekerül a mikroklimatikus körforgásba, és visszatér a földre.







Forrás: 2020. augusztus 17-én elhangzott interjú a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában; baon.hu
az interjú alapján írta: Sós József
Képek forrása: Kivonat a „Sürgősségi beavatkozási terv a Homokhátság vizeiért Jászszentlászló – Móricgát – Szank térségében vízvisszatartást, talajvízszint növelését célzó tájgazdálkodási mintaprojekt” című tanulmányból; A HOMOKHÁTSÁG FELSZÍNALATTI VÍZHÁZTARTÁSA. VÍZPÓTLÁSI ÉS VISSZATARTÁSI LEHETÕSÉGEK dr. Völgyesi István VÖLGYESI Mérnökiroda Kft.
(Itt oktatási célból szerepelnek.)

  • Share:

You Might Also Like

0 Comments